2016. október 2., vasárnap

Pletykák (November 5., Szerda)

Sziasztok!
Végre tudtam új részt hozni, nagyon sajnálom, hogy eddig tartott és hogy ilyen rövid lett. Próbálom az időmet jól beosztani, hogy tudjak írni is, csak a baj, hogy mire mindennel végzek, már fáradt vagyok ahhoz, hogy írjak, de igyekszem minél előbb részt hozni. ;) 

Miss Alison xx


November 5., Szerda

Egész este és ma reggel is csak a telefonomat bámultam és próbáltam magamat lebeszélni arról, hogy vissza írjak Dominiknak. Egyszerűen bele fájdult a szívem, éreztem a késztetést, hogy rányomjak a chat ablakra, de legbelül tudtam, mármint inkább a fejemben, hogy ez nem lenne helyes. Dominiknak van barátnője, engem pedig tavaly év végén lerázott, akkor most miért próbálkozik nálam? Nem adok neki estélyt, már eleget vártam és szenvedtem. Jobb nekem Danival, aki egy nagyon aranyos, kedves és jófej barát. Szeretném minél inkább elfelejteni Dominikot, de sajnos be kell vallanom magamnak, hogy nem megy.

A suliban a szokásos napok teltek. Bemegyek, jegyzetelés, felelés, dogák és ennyi. Ez a szokott dolog olyan...semmilyen, az iskola egyszerűen unalmas és nem történik semmi. Igaz, hogy nem rég volt az őszi szünet, de ugyanúgy látom az fejeken azt az álmos és megviselt tekinteteket. De néha, mint például ma, az egész iskola zenghet a pletykáktól.

A napomat viszont a kisboltban kezdtem az automatánál, muszáj volt vennem egy forró kávét, mivel sajnos otthon elfogyott. Kiléptem a boltból és megint elkezdtem vacogni a nagy hidegben, sajnos már a tél is közeleg, ami csak még inkább hűvösebb lesz mint az eddigi hónapok. A suli előtti parkban a gyerekek a füvön keresztül vágtak át, hogy minél előbb beérjenek. A szokásos nagy kocsi kavalkád a parkolókban, dudálás és gyerekek duruzsolása. A levelek már teljesen lehullottak a fákról, így az iskola előtti park és mellette a parkoló sárgás barnás színekben pompázott. Imádom, ennyi szín, nem csak az a megszokott zöld, mint nyáron. Hanem több tónusban barna, sárga, piros. Minden árnyalata. Csodaszép.
A gyönyörködéssel és a kávé szürcsöléssel el is időztem a kisbolt előtt, mikor egy alak zavart meg, aki mellém állt.
-Hali- köszönt mély hangjával, én pedig felé fordultam, mert nem egészen tudtam kivenni, hogy ki az.-Mit csinálsz? Ne suliba kéne menni?
-Szia- köszöntem vissza Dominiknak és megremegett a kezemben a forró pohár kávé, nem értettem, hogy mit keres itt mellettem, nem Izabellát kéne bekísérnie vagy valami ilyesmi? Valahogy egy szó se jött ki a számon. - öhhm..de, csak...kávézom.
-Értem- húzódik mosoly az arcára és közben továbbra is rám néz. Egy sima kék kabát volt rajta és a nyaka köré tekerve egy fekete sál és ahogy azt már írtam, hogy mennyire jól áll neki a fekete, hát... ez most sem volt máshogy. - Tegnap írtam neked, nem láttad?
-Ohh tényleg?- elfordítottam a fejem, nem bírtam bele nézni a szemébe, miközben hazudok neki. Ez kínos, mit mondhatnék, persze azt se tudom, hogy mit akart. -Sok volt a tanulni valóm és a házim, így sajnos nem láttam, hogy kik írtak. Sőt még reggel se tudtam megnézni, mert siettem a suliba.
Kezdtem el a végén kínosan röhögni, de remélem, hogy a nevetésemmel, inkább csak oldom a feszültséget vagy a kínos szituációt.
De az ő arcán csak is komolyságot láttam, a tekintetéből pedig semmit sem tudtam kiolvasni, hogy vajon mint gondol.
- Csak azért mondom, mert tegnap, ugye beszéltük, míg nem vágott közbe Dani- jajj, most mi? Mit akar? Te jó ég!! Még a lábaim is elkezdtek remegni, azt hittem már saját magamat se tudom megtartani, az oké volt, hogy a kezeim baromira remegtek és már majdnem a kávémat kiborítottam, de a lábaim remegése az már tényleg sok volt.-, és tartozom neked egy délutáni programmal. Szóval nincs kedved egy sétához a városban egy kávéval?
Mutatott mosolyogva a kezemben tartott pohárra és én is remegő kezemben tartott pohárra néztem, végül beleszürcsöltem hátha megnyugszom. De mi van ha csak a koffein hatása miatt remegek ennyire? Tudja a fene, nyugi Bella, nyugi! Mondogattam magamban, majd újra Dominik felé fordultam, egy nagy mosollyal az arcomon.
- Ez így igaz, még jársz egy délutánnal- löktem meg a vállát játékosan és már is egy picit megnyugodtam, de így is hihetetlenül boldog voltam és izgatott azzal kapcsolatban, hogy elhívott magával valahova.
- Akkor szombaton ráérsz?- állt elém és mélyen a szemembe nézett, én pedig attól a nézésétől, úgy elolvadtam, mint a kávémban a cukrok. :)
- Úgy hiszem, hogy igen- mosolyogtam rá és közben gyönyörködtem abban a szép pár barna szemében. Mogyoró barna színű... és végre megtudtam állapítani.
- Menjünk, mert lassan becsöngetnek- rázott ki a gyönyörködésből és elindult a suli felé, én pedig még mindig ledermedve a bolt előtt, a kezemben egy kávéval, remegő kézzel, lábbal álltam. Egy pár lépés után észre vette, hogy nem megyek után és hátra fordult, hogy mondjon valamit. - Nem jössz? Vagy már oda fagyasztott téged ez a nagy hideg?
Kezdett el röhögni, én pedig elindultam felé, hogy tényleg ne tűnjek hülyének, hogy ott csak állok egy helyben.
- Persze, megyek, megyek- értem oda mellé és ő is elindult amint mellette voltam. Gyorsan átsuttyantunk a kocsik között és már célba is vettük az iskola ajtaját. Séta közben már nem is szóltunk egymáshoz, inkább néha- néha ránéztem és... jajj, Bella mit csinálsz? Megint elfogott a Dominik láz és csak nézem és nézem. Miért?
A suli előtt a gyerekek között, néhány 6.-os lány gyilkos és megdöbbent tekintetteket küldött felém. De jó, meg vannak az ellenségeim. Mivel tudjuk, hogy az összes 6.-os lánynak Dominik jön be, ja meg persze egy-kettőnek Dani is, így én vagyok a szemükben a szálka, mint nekem Izabella, persze ő nem csak nekem, hanem ezeknek a lányoknak is, akik most engem is egy szálkának tekintenek.
Én viszont élveztem, hogy végre Dominik társaságában lehetek. Huu, ha látna engem Izabella, kíváncsi lennék mit szólna.
Beléptünk a suliba és annyira jó érzés volt, hogy Pats Domnikkal léphetek be ebbe az épületbe, bárcsak minden nap így lenne. Az aulában egy köszönéssel elváltunk és ő még azt is hozzá tette, hogy reméli ma még lát engem. Úristen! A valaha volt eddigi legjobb reggelem és...a kávé még mindig a kezemben van. Elindultam a termem felé és a legközelebbi kukába bele is dobtam az üres poharat. De miután kidobtam meg is torpantam hirtelen? Nem kellett volna megtartanom és elraknom emlékbe? Hogy ez a pohár volt nálam akkor, mikor Dominik, és igen Pats Dominik, elhív engem egy sétálos-kávézos délutánra?  Áhh, most már mindegy... nem leszek csöves, aki a szemetesben turkál. Inkább csak megtartom az emléket magamnak. :)

Az első három óra megint csak-csak úgy elment, első órában szódoga, majd a következő kettő dupla biosz, ahol csak mentünk tovább az anyaggal és a tanár úr viccelődésén nevetgéltünk egész órán. Így megint gyorsan elérkezett az ebédszünet, amit mindig annyira vártam, mert találkozhattam a 8.-os kedvenceimmel és ma már legalább Dani is betudott hozzánk csatlakozni.
- Milyen órát fogtok lehúzni következőnek?- foglaltuk el a most már szokásossá vált helyünket.
- Technika, egy kis pihi- ültem le Dani mellé, miközben válaszoltam a kérdésére.
- Még hozzá Rozi nénivel- nézett fel Bence a leveséből, egy hatalmas mosollyal az arcán.
- Az jó, tök jófej az a nő. Én nagyon bírom, főleg mikor elkezd beszélni a párkapcsolatokról, hogy egy fiúnak ezt illik egy hölggyel csinálni, meg azt. Nagyon nagy- röhögi el magát és belekóstol a levesébe, majd az arcán látok egy nem tetszést, így el is tolja a tál levest.
- Szerintem eléggé perverz a nő- kapcsolódik bele a beszélgetésbe Barna is.
- Szerintem aranyos - vesz el a tálcámról egy kenyeret Anna és elkezdi tunkolni azt a saját tányérjába.
- Képzeljétek eBay-en találtam egy kitömött galambot- néz ránk önelégülten Bence, mi meg értetlenül rá nézünk a többikkel, szinte egyszerre.
- Minek neked egy kitömött galamb?- érdeklődik Dani és továbbra is értetlenül néz rá.
- Mer', miért ne? Kell egy és kész- üt az asztalra, mintha olyan nagyon komoly lenne, ami Bencénél ritka és ez most se volt máshogy.
- Nincsenek barátaid vagy mi? - röhögi ki Barna, majd feláll vissza vinni a tálcáját.
- Dehogynem, pont te vagy az egyik- üvölt utána.
- Nem sokáig, ha veszel magadnak egy kitömött galambot- grimaszol vissza Bencének.
- És mennyibe fáj? - vesz fel egy komolyabb hangsúlyt Dani.
- 8500 Ft, nem  olyan sok.
- Áhh nem... egy galambért egyáltalán nem- néztem fel a tányéromból Bencére meglepődve az összegen.

- Angliából repül- mutat felém a villájával Bence és tovább eszi a kajáját.
- Bocs- emelem fel a kezem egy olyan "megadom magam" módon, majd felállok és kiviszem a tálcám. Hallom, hogy mögöttem Dani és Bence valamiről folytatják a beszélgetést, majd egy pár perc után ők is felállnak és kiviszik a tálcát. A szünet többi részét az aulában, a kanapékat elfoglalva töltöttük és hallgattuk a zenét, amit az én rádiósaim raktak be. Időközben Anna és Ella is csatlakozott hozzánk, majd Domi is felénk tartott de sajnos becsöngettek. Pedig annyira jó lett volna vele beszélgetni, még akkor is, főleg, hogy a kis barátnője nem volt mellette.

Suli után Danival és Barnával futottam össze az aulába és onnan együtt is mentünk ki a suliból. A levegő hűvös volt és a suli előtt csak a gyerekek üvöltözése nyomta el a szomorú és csöndes őszi időszakot. A fák már teljesen kopaszok voltak, talán egy két levél ékelődött még az ágakon, de azok is már követték volna társaikat a földre. Én megborzongtam a hideg levegőtől, így a leggyorsabb módon összehúztam magamon a kabátomat. Barna és Dani mellettem egy felvételi feladatlapról beszélgettek egy ideig, majd hirtelen témát váltottak, ami már engem is nagyon elkezdett érdekelni.
- Iza tegnap egész este depizett nekem, így a feladatsort nem is töltötte ki- vett elő egy zsepit Barna és hangosan kifújta az orrát a kis papír galacsinba.
- Ennyire összevesztek? - fordította a fejét Dani Barna felé, én pedig közöttük értetlenül mentem, egyszerűen nem értettem miről van szó.
- Most miről van szó fiúk? Én lemaradtam- kapkodtam a fejem ide oda.
- Komolyan nem tudod, körülbelül az egész suli erről pletykál.
- Szerintem jó is, hogy hozzá nem jutott el- nevette el magát Dani-, nem marad ki semmi érdekes dologból.
- Csak annyi a lényeg, hogy a kis tesóm és Domi között mostanában eléggé sok a konfliktus és már az egész suli arról beszél, hogy biztos annyi lesz a kapcsolatuknak- keltünk át az úttesten a boltot megcélozva.
- És igaz? - néztem érdeklődve Barnára, majd Danira is vettettem egy pillantást.
- Ez tudod bonyolult és ők tudják - néz le rám Dani. -Igaz, hogy a haverunk és Iza pedig Barna tesója, de semmit se tudunk igazán az ő dolguk. De mindegy is, nem?
Mosolyodik el Dani és kinyitja a bolt ajtaját és bemegyek mellette a meleg és forneti illattól elárasztott helyiségbe.

Hétvégi program: 5/5- már alig várom..
Domi és Iza: 5/4- nem tudom mi lehet akkor most köztük, de értem, hogy ma miért láttam annyiszor egyedül Domit. Lehet, hogy azért is hívott el egy hétvégére, hogy egy kicsit tovább lépjen Izán vagy miért?
Most valahogy nem értek semmit se, sőt azt hallottam most Ellától, hogy Domi már nem is érez, úgy Izáért mint eddig. De lehet, hogy ez is csak egy hülye pletyka? :/

2016. szeptember 3., szombat

TAG- 25 dal az életemből

Sziasztok, most még nem egy új részt hoztam nektek, de azon is dolgozom. ;) Hanem egyik nap a GinnEase blogon rátaláltam erre a TAG-re ami nekem nagyon megtetszett és úgy gondoltam, hogy én is kedveskedek nektek egy ilyennel. Legalább engem is megismertek ezzel valamennyire és legyen a blogon valami kis különlegesség is. :)

1. Egy dal, ami a gyerekkorodra emlékeztet:
Nem is tudom...talán egy Disney mese zenéje vagy egy Halász Judit szám, ha tényleg a nagyon régi gyerekkoromra kéne gondolnom, ezek jutnak eszembe. De egyébként 10-13 évesen én is nagy Selena Gomez fan voltam, most már nem annyira. 

2. Egy dal, ami az exedre emlékeztet: 

Ez így nehéz, mivel még nem volt exem. :D Viszont ha az exet helyettesítjük a szerelmemmel, akkor... 5SOS- Beside you. Ez egy nagyon fontos szám számomra. 

3. Egy dal, amiről a szüleid jutnak eszedbe:
Nekem azonnal a karácsonyi dalok jutnak eszembe, mivel minden karácsonykor együtt díszítjük a fát, míg mennek a Michael Buble számok. :)

4. Egy dal, ami megnyugtat:
Tom Odelltől mondanám a Long Way Down-t, annyira szép és nyugalmas szám, hogy tényleg én is a hatása alatt leszek. :) 

5. Egy dal, ami a fejedben ragad, ahányszor meghallod:
Nekem minden dal a fejemben ragad, de főleg az amit utoljára hallgatok. Van, hogy még az ágyban is azt dúdolom és amiatt nem tudok elaludni. :/

6. Egy dal, ami egy jó barátodra emlékeztet:
Jennifer Lopez- Ain't your mama :) jó kis csajos bulikhoz mindig jó :D

7. Egy dal, ami az előző nyárra emlékeztet:
Te jó ég!!! Nem is tudom, hogy akkor milyen számokat hallgattam. :O 

8. Egy dal, ami az első szerelmedre emlékeztet:
Thirty Seconds to Mars- City of Angels, akárhányszor meghallom, csak ő ugrik be. :) És a történetemben is ezért kap majd nagy szerepet ez a dal. :)

9. Egy dal, ami reményt ad:
Ami reményt ad...huu, nem is tudom. A remény pont az, hogy várjuk a változást és hogy minden jól alakuljon. Szerintem az emberek életében ez az egyik legfontosabb dolog, reménykedni, és amikor ez megrendül, akkor veszíti el az ember a hitét is a világban. Szerintem a reményhez nem lehet dalt kötni, persze voltak olyan számok, hogy miközben hallgattam reménykedtem, de ne tudok egy konkrétat. 

10. Egy dal a kedvenc bandádtól:


11. Egy dal a kedvenc filmedből:
A kedvenc filmem Az Emlékek őre, így abból a Rosemary's Theme Song. Még zongorázni is megtanultam, annyira gyönyörű. 

12. A dal, amit legutóbb hallgattál:
Taylor Swift-Blank Space

13. Egy dal, ami egy olyan barátodra emlékeztet, akivel már nem vagytok jóban:
Little Mix- Black Magic, még a suliban is ezt hallgattuk :)

14. Egy dal, ami a szerelmedre emlékeztet:
Ezt már leírtam a 8. -hoz és 2.-hoz :) és most nincs is szerelmem egyébként :D

15. Egy dal, amit szívesen énekelsz:
Taylor Swift összes számát, de a kedvencem az a 22


16. Egy dal, ami megríkatott: 
Nagyon emlékszem, hogy Birdy Not about angels című számán annyira meghatódtam, hogy elkezdtem sírni, de talán azért is mivel tudom, hogy az a szám a Csillagainkban a hiba című film mellé íródott, amit láttam és a szám szövege felidézte bennem a filmben történteket 


17. Egy dal, amitől rögtön táncolni támad kedved:
Taylor Swift- Shake it off, erre nem lehet nem táncolni.
Meghallom és azonnal tudom, hogy erre muszáj táncoljak. Viszont a másik a The Tidetól a Young Love című szám, na arra is örülten tudok ugrálni. :)

18. Egy dal, amit szeretsz, de ritkán hallgatod:
Ed Sheeran-Thinking out loud, egyszerűen imádom. Remélem egyszer a szerelemmel is lassúzhatok rá. :)

19. Az első dal a lejátszási listádon:
Franz-Young like us

20. Az utolsó dal a lejátszási listádon:
Seinabo Sey- Poetic

21. A jelenlegi kedvenc dalod:
Call You Home Kelvin Jonestől, mostanában ezt hallgatom. Igazi kis őszi hangulatom lesz a dallamától valamiért. :)

22. Egy dal, amit valaki énekelt neked:
Még nem énekeltek nekem dal, de remélem egyszer valaki megteszi... várjuk a nagy Ő-t :)

23. Egy dal, amit ki nem állhatsz:
Happy Pharrell Williamstől, nem értem miért volt oda azért a dalért mindenki. Nekem egyáltalán nem tetszett, állandóan ugyanazt a szót ismételgeti 4 percen keresztül, azért ez eléggé uncsi és idegesítő. Akárhányszor meghallottam a rádióban, akár a TVben azonnal elkapcsoltam.

24. Egy dal, amire egy barátoddal táncoltatok:
Bulibáró, szerintem ez minden bulin ott van :D

25. Egy dal, amit egész nap tudnál hallgatni és nem unnád meg:
Most épp az In the name of love című dallal vagyok így, imádom a dallamát, hangzását és persze Martin Garrixet. :)


Nektek mi a kedvenc dalotok? Ti is írjátok meg! Kire emlékeztetnek titeket egyes számok és hogy ti mire buliztatok nyáron :)
Miss Alison xx



2016. augusztus 26., péntek

Fontos!!

Kedves olvasok!
Sajnos apukámnak elromlott a gépe, ezért az enyémmel dolgozik. Így sajnos nem tudom mikor lesz kirakva az új rész. Ezt a kis bejegyzését is telefonról írom nektek. Nagyon igyekszem majd kirakni, talán jövőhet hétvégére meglesz, itt a golyatábor és a suli kezdés mellett.
Nagyon sajnálom, megpróbálok majd sietni vele! 😕😔😘

2016. augusztus 21., vasárnap

Szereplők

Gondolom csinálok egy adatlapszerűséget a szereplőkről. Ez még bővülni fog a történet során. :)

Kovács Bella
Kedvenc szín: kék
Kedvenc étel: quesadilla
Kedvenc ital: gyömbér
Kedvenc együttes/előadó: rengeteg van
Kedvenc szám: ? 
Kedvenc könyv: ?
Kedvenc film: Titanic
Kedvenc TV-műsor/sorozat: Carrie naplója
Kedvenc színész/színésznő: Anna Hataway, Austin Butler
Kedvenc ruhadarab: pulóver
Kedvenc kiegészítő: fülbevaló
Kedvenc tárgy: ?
1 dolog, ami mindig van nálam: fülhallgató
Legjobb barát: Anna, Ella, Vanda, Dani
A legfontosabb ember az életemben: ?




Pats Dominik
Kedvenc szín: zöld
Kedvenc étel: pizza
Kedvenc ital: ?
Kedvenc együttes/előadó: Green Day, Fall Out Boy
Kedvenc szám: Martin Garrix-Animals
Kedvenc könyv: -
Kedvenc film: ?
Kedvenc TV-műsor/sorozat: Két pasi meg egy kicsi
Kedvenc színész/színésznő: Charlie Sheen
Kedvenc ruhadarab: -
Kedvenc kiegészítő: -
Kedvenc tárgy: ?
1 dolog, ami mindig van nálam: ?
Legjobb barát: Dani
A legfontosabb ember az életemben: Izabella




Nagy Dániel
Kedvenc szín: kék, narancssárga
Kedvenc étel: lasagne
Kedvenc ital: energiaital
Kedvenc együttes/előadó: 30 Seconds To Mars, Nirvana
Kedvenc szám: ?
Kedvenc könyv: ?
Kedvenc film: Életrevalók
Kedvenc TV-műsor/sorozat: ?
Kedvenc színész/színésznő: Brad Pitt, Jennifer Lawrance
Kedvenc ruhadarab: póló
Kedvenc kiegészítő: -
Kedvenc tárgy: ?
1 dolog, ami mindig van nálam: ?
Legjobb barát: Dominik, Barna, Bella
A legfontosabb ember az életemben: ?




Varsó Bence
Kedvenc szín: zöld, vörös
Kedvenc étel: tészta, Cookie Dough
Kedvenc ital: Daim Bar tejes shake
Kedvenc együttes/előadó: The Fray
Kedvenc szám: The Fray-Look After You
Kedvenc könyv: -
Kedvenc film: Másnaposok XD
Kedvenc TV-műsor/sorozat: Két pasi meg egy kicsi
Kedvenc színész/színésznő: Ryan Reynolds
Kedvenc ruhadarab: csikós pólók
Kedvenc kiegészítő: mosoly :D
Kedvenc tárgy: ?
1 dolog, ami mindig van nálam: ?
Legjobb barát: Dani, Bella
A legfontosabb ember az életemben: ?




Kaposvári Izabella
Kedvenc szín: rózsaszín
Kedvenc étel: görög saláta
Kedvenc ital: víz
Kedvenc együttes/előadó: Britney Spears
Kedvenc szám: Britney Spears-Toxic
Kedvenc könyv: Glamour magazin
Kedvenc film: LOL
Kedvenc TV-műsor/sorozat: Pretty Little Liars
Kedvenc színész/színésznő: Ryan Reynolds, Ashley Benson
Kedvenc ruhadarab: top
Kedvenc kiegészítő: táska
Kedvenc tárgy: az Iphone-om
1 dolog, ami mindig van nálam: rúzs
Legjobb barát: Barbi, Eni
A legfontosabb ember az életemben: Domnik

2016. augusztus 20., szombat

Történések (November 4., Kedd)

November 4., Kedd

Ma ugyanúgy 6-ra mentem a suliba, viszont ma a két 8.a-s fiú jött be, így csak nekik kellett elmagyaráznom a dolgokat, úgy mint tegnap a két lökött osztálytársamnak. Viszont ez a két 8-os fiú tök halk volt, főleg Lőrinc, olyan volt mintha féltek volna tőlem. Pedig ők egy évvel idősebbek nálam mégis úgy álltak ott mint a nyugszik, akik becsináltak. Ennyire ijesztő lennék?

Már 7.30 volt, mikor éppen Fergie A little party never killed nobody című számát játszottuk. Tök jó, hogy van egy kisebb ablak a rádiós szobában, így azt kinyitva halljuk az aulában szóló zenét.

Valaki elkezdett kopogni az ajtón, erre Bende oda sietett, hogy kinyissa. Én közben Lőrinccel nézegettem a dalokat.
-Hali, Bella itt van?- hallottam a hátam mögött egy nagyon ismerős hangot és már tudtam, hogy ki az.
-Igen, itt va...-kezdte el a mondandóját Bende, de én azonnal felugrottam  a székből és az ajtóhoz rohantam, ahol Dani állt. Szegény Bendét majdnem fellöktem. Jujj..
-Szia- öleltem át jó szorosan.
-Hali- nézett le rám mosolyogva.

-Jó a kabátod!- fogtam meg rajta a fekete szövet kabátját, aminek a tapintása nagyon selymes volt.
-Köszi, még nyár végén vettem a...- kitoltam a rádiós fülkéből és elhúztam a szekrények felé, az öltözőkhöz, mivel szerettem volna vele mindent megbeszélni és ott volt mindig a legnagyobb csönd és nyugalom.
-Gyere! Muszáj, hogy mindent elmesélj!- fogtam meg a kezét, hogy tényleg jöjjön utánam.
-Várj már!- kezdett el röhögni, én pedig megálltam és értetlenül rá néztem.- Figyi, mindjárt csengetnek, szóval egy-két perc alatt semmit se tudnánk megbeszélni. Mi lenne ha suli után találkoznánk a suli előtt?
-Igaz- néztem rá egy kicsit szomorúan, annyi mindent megszeretnék vele beszélni és nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen volt neki Japánban. De annak örülök a legjobban, hogy végre láthatom. -Várj, de ott az ebéd szünet, ami 20 perces és...
-Tudom, de én akkor Tz.-t pótolok, szóval az azért nem jó- vakarta meg a fejét.
-Értem, jó akkor suli után-bólintottam és próbáltam megbarátkozni a gondolattal, hogy addig ki kell bírjak 5 órát.
-Okes, szia -fordult meg mosolyogva és már el is tűnt a szaladgáló gyerekek között.
Én pedig vissza mentem Lőrincékhez segíteni, akik már betették a kövi számot.

Három óra kilőve eddig, most pedig dupla matek jön. Sajnos egész nap nem láttam Danit és olyan mintha bent se lenne a suliba. Miért telik ilyen lassan ez a nap?
Meg tudtok, hogy a mai sport kör elmarad, szóval több időm lesz Danival átbeszélnem a történteket és nem csak egy lyukas órányi idő. Bezzeg a dupla matek egyik óráján nem úsztuk meg a dolgozatot, így mindenki arra készült a szünetben. Valaki puskát írt a padra, valaki pedig csak próbált magolni. Én megnyugodhatok, mivel tegnap átnéztem amit eddig vettünk, sőt még gyakoroltam is, hogy tényleg jól mennyen az a doga.
Mikor meghallottuk a csöngött, megint beütött az osztályban az a szokásos "dolgozat láz", ami annyit jelent, hogy akik még nem tudták kiírni a puskát majd szívbajt kaptak, hogy befejezzék annak kijegyzetelését a padra. Mások meg keresztet vettetek, egyesek csak szépen leültek és egy tollat elővéve várták a dogát.
Mellettem Bence ült, szóval míg nem jött be a tanár nem is maradt csöndbe. Egész végig egymás után csak ezt mondogatta: "Ohh, Isten ments meg! Kérlek segíts nekem! Ezen túl járok a te gyönyörű lakásodba, csak ments meg! Nem csinálok többé semmi rossz dolgot, csak segíts matekból!"
Már a végére kívülről tudtam a szövegét.
A tanárnő belépett az ajtón és azonnal síri csönd lett, elkezdte kiosztani a lapokat és mi kezdhettünk is neki.
Nem is volt olyan nehéz, csak Bence maradt volna csöndbe.
- Nem hozza Isten a puskát! Hol lehet az égi jel?- néz fel a plafonra, én pedig megállok az írásban.
- Bence, Isten a minden napi életünket segíti, nem azt hogy eljusson hozzád a puska- súgtam oda neki.
- De ez is a minden napi élet része- nézett a papírjára és láttam rajta, hogy tényleg nem tud semmit se. Te jó ég! Most mit csináljak? Az a baj, hogy a tanárnő mindenkit nagyon néz, aki puskázik vagy valakiről les, attól el veszi és kész, 1-es. Valahogy mégis kéne segítsek neki, de hogy?
- Lehet, hogy Buddha segít? Miért nem vagyok buddhista? - néz maga elé kérdőn.
Én úgy teszek inkább, mintha ezt meg se hallottam volna és csak meglököm a könyökét. Ő rám néz és elkezdtek a lapom felé mutogatni, hogy kezdjen el másolni, szerencsémre a tanár éppen az ablakon néz ki.
- Bella! Isten rajtad keresztül segít!!!- mosolyodik el és elkezd körmölni.
Na de jó! Asszem én lettem most az egyik angyala! :) Hümm, nem is lehet az rossz szerep, az angyalok olyan szépek. :)


Szerintem nagyon jól sikerült a matek dogám, végre úgy érzem, hogy ez ötös lesz. Így elégedetten mentem le ebédelni, az oldalamon Annával és Bencével.
- Nagyon szar lesz a dogám, érzem- lépkedünk le a lépcsőn és bekanyarodunk az ebédlőbe. -Örülök ha meg lesz a hármas.
-Nekem jó lesz, Isten segített- vigyorog Bence és megállunk a sor végén. - Lehet, hogy most már tényleg elmegyek vasárnaponként a templomba. Bella nem jössz velem? Hiszen most kiválasztottja vagy.
Kacsint rám és most értem, hogy arra gondol a "kiválasztott" dologgal, hogy rajtam keresztül segített Isten és most akkor nekem is kell mennem.
- Tudod, Bence. Én néha szoktam járni templomba.
- Tényleg? Ohh, akkor vasárnap mehetünk együtt- vesz el egy tálcát lelkesen.
Én is elveszek egy tálcát és az evőeszközöket.
Majd lassan a konyhás nőkhöz érünk, akik kiadják az ebédünket. Addig is Anna beszél nekem továbbra is a matek dolgozatáról, hogy mennyire elrontotta.
Az ebéd spagetti volt és valami krém leves, a konyhás nők szokásos morgással adták ki az ebédet. Amúgy ezek nem tudnak mosolyogni?
Csak egyszer akkor láttam az egyiket, mikor a portással beszélgetett. Gondolom flörtöltek és az egészen ijesztő volt...sőt, nagyon ijesztő volt.
Kerestünk egy asztalt és gyorsan leültünk enni. Míg mi a kaját elemeztük, ismét, közben megérkezett Barna is.
-Sziasztok, ide ülhetek? - tartotta kezében tálcáját és mellette kedvesen rám mosolygott. Gondolom leginkább tőle várta a választ.
-Persze, gyere csak!- örültem neki, legalább Dani haverjának. Őt látom, tényleg... mostanában alig látom őket. És a legnagyobb szív fájdalmam, hogy Dominikot már a bulija óta nem láttam. Vajon feltűnik ma? Vagy ma se látom?
-Bellaaa!Bella?! Itt vagy?!- hajol az arcomba Barna.
-Mi? Mi?- rázódom ki a gondolataimból és közben meg is ijeszt, hogy olyan közel jött azzal a két nagy barna szemével. - Persze, itt vagyok.
- Okés, akkor hallottad amit kérdeztem?- néz rám, közben a levesét szürcsöli.
- Mit is kérdeztél?- kezdek el nevetni zavaromban.
- Azt, hogy nincs-e kedved valamikor egy csoportos paintballozáshoz?
- Jaa, persze. Még sosem voltam, szóval kipróbálnám- ittam bele a vizembe.
- Okés. Anna, te is jöhetsz ha akarsz- fordul hozzá egy mosollyal az arcán.
- Hát... nem is tudom. Majd eldöntöm.
- Rendben.
Olyan fura Barna teljesen más, kedves, aranyos és nem olyan mint Iza. Hogy lehet az a ikertesója? Teljes ellentétek. Jó a szőke haj és a kék szem hasonlít, de belül teljesen különböznek. Talán még az üt szemet, ha meglátja őket valaki, hogy Iza baromi vékony, Barna pedig egy picit teltebb.Nem azt mondom, hogy kővér vagy duci, hanem inkább van egy kisebb hasa. :D
-Hali- huppan közénk hirtelen valaki, nekem pedig elállt a lélegzetem mikor meg látom, hogy Dominik az. Egy fekete póló volt rajta egy sima farmerrel kombinálva, de az a fekete póló. Te jó ég!! Annyira jól állt neki.
- Ha-l-li- nézek rá döbbenten és rájövök, hogy végre látom Pats Dominikot. :)
- Haver, kölcsön adod a biosz füzeted? Én otthon hagytam és kéne- teszi rá a kezét Barna vállára.
- Ott van az asztalomon, de most Dani TZ-t ír, így nem hiszem, hogy kitudnád hozni- teszi le a kanalát és teljesen Domi felé fordul.
- Ohh, basszus tényleg- néz le a földre csalódottan, majd vissza néz Barnára. -Akkor mindegy. Na, hali, most megyek, mert vár a tesód.
Paskolja meg a vállát, ahol eddig csak tartotta a kezét és elmegy. Elment és rám se nézett.
- Amúgy mikorra tervezed a nagy harci játékot? - hallottam meg Bence hangját, aki eddig tök nagy csöndben evett. Én nem is tudtam a további beszélgetésre oda figyelni, sőt már étvágyam se volt. Inkább vissza vittem a kajámat és elmentem a fiúkhoz a rádiós fülkébe, megnézni, hogy jól végzik-e a dolgukat. De ott is inkább csöndbe voltam és csak bambultam ki a fejemből.
Azt hittem legalább Dominik leáll velem beszélgetni vagy nem is tudom mit vártam tőle? Talán túl sokat is várok el tőle... aztán rájövök, hogy neki most van egy boldog párkapcsolata, én pedig sosem érdekeltem. :(

Suli után, kimentem az épület elé és fagyoskodva vártam Danit a padon ülve, hogy tudjunk beszélni. Míg kint vacogtam Dominik jött ki az ajtón. Én pedig persze, hogy azonnal ránéztem. Hirtelen végül vissza is fordítottam a fejemet, mert kit érdekel ha itt van, menjen csak a barátnője után.
- Szia- állt meg mellettem én pedig felnéztem rá.
- Szia, Dani még bent van? - álltam fel, hogy ne kelljen rá felnéznem ( bár így is felnéztem rá, mivel egy fejjel magasabb).
- Igen, mindjárt jön- mutat az ajtó felé és elmosolyodik és látom azt a szép mosolyát, amiért annyian oda vannak a suliban.
- Okés- gondoltam elég ennyi és úgy is tovább áll, de nem. Ott maradt és csak nézett, majd megint megszólalt.
- Beszéltük még a bulimon, hogy elmennénk ketten valahova, kávézni vagy ilyesmi, de végül nem jött össze- neveti el magát. Várj!! Mi? Én most jól hallom, amit mond? Azonnal újra ránézek és elképedve bámulom őt, talán kicsit feltűnően is elképedve. Nem tudtam felfogni amit mondott.
-Ja-aa, i-gen. Ne-kem is sok-k dolgom volt- ja, igen...nagyon sok dolgom volt, de erre most mit mondhatnék. A való igazságot, hogy " ja teljesen szét untam az agyam és csak azt vártam, hogy írj". - de gondolom neked is.
Na most vissza is ütöttem, az ebédnél történtekért.
Egy ideig megint csöndben volt, addig is a ki-be járkáló embereket néztem mögötte, hátha megment ezektől a kínos percektől valaki, akár Dani.
- Tudod, hétvégén én pont ráérek és akkor...
- Szia Domi! Nem késed le a buszt?- karolja át barátinasan Dani és így el is hallgat.
- Öhmm, lehet. Akkor megyek, sziasztok- ahogy elment már nem láttam azt a mosolyt az arcán inkább lefagyott, és a fura az, hogy nem is bánom, hogy Dani közbe lépett. Lehet, hogy ez pont valami égi jel, hogy felejtsem el végre őt. Na jóóóó... tutira ma Bence megszállt ezzel az Isteni dolgokkal. :)
- Ugye nem vágtam valamibe bele?- néz rám kérdőn Dani és látom rajta, hogy valami zavarja.- Ha?
- Nem, nem. Csak megkérdeztem tőle, hogy jössz-e- mutattam Domi felé és elmosolyodtam, hogy lássa tényleg minden rendben van.
- Okés- és most újra láttam az arcán azt az izgatott mosolyát. Leült a padra és elkezdte kicipzározni a táskáját, én közben leültem mellé, míg turkált valami után. - Hoztam neked valamit.
- Mi? Ez most komoly? - ültem le mellé izgatottan és már én is tökre mosolyogtam, akár ő.
-Aha, tessék- húzott elő nekem egy nagy dobozt és a kezembe adta. - Ebben mindenféle japán snack van és bele raktam neked egy papírt amire leírtam, hogy mi micsoda.
Át vettem a csomagot és azonnal elkezdtem benne turkálni benne, hihetetlen mennyi minden volt benne és eléggé feltűnő, színes és aranyos rajzokkal díszelegtek a csomagolások.
- Te jó ég! Nagyon köszönöm- hajolok közel hozzá és adok neki egy ölelést. Az illata mennyei, mint mindig és jó, hogy végre itt volt nekem.
- Nagyon szívesen- és éreztem, hogy elmosolyodik.

Legalább még egy másfél órát beszélgettünk a suli előtt, ő elmesélte milyen volt neki Japánban és, hogy mennyire mások ott az emberek és a kultúra, az ételek. Láttam rajta, hogy hitetlenül elkápráztatta őt egész Japán. Én pedig meséltem neki a saját unalmas őszi szünetemről, ami az övéhez képest tényleg nagyon szar és...unalmas.
Hazaérve csak felmentem gyorsan a szobámba és elkezdtem házit írni, mikor pittyent egyet a telefonom. Gyorsan ránéztem a kijelzőre.
Dominik: Szia
Egy ideig azon gondolkoztam, hogy vissza írjak-e neki és közben kíváncsi voltam vajon mit akarhat?
Talán folytatni akarja azt, ahol abbahagytuk? Bár nem is hagytuk abba. 
De nem, Bella! Már elfelejtjük és kész, így kihúztam a fiókomat és beleraktam a telefonom, majd behúztam. Vége! Nem írok vissza neki.

Matek doga:5/5- sikerült!! :)
Japán snackek: 5/4- egész jók, bár ez a wasabis csoki eléggé durva, átpasszoltam apukámnak, neki nagyon ízlett. Fújj...
Dani: 5/5- örülök, hogy láttam.
Dominik: 5/1- ide inkább nem írok semmit, bár értékelem, hogy azért suli után oda jött hozzám. Na jó, még is írtam...a fenébe.

Remélem tetszett, kérlek írj valamit, csak, hogy tudjam valaki olvas engem. 
Akinek tetszik a blog, nyugodtan iratkozzon fel rendszeres olvasónak; ezt a "Figyelmeztetés és tudnivalók" alatt lehet megtenni. Ez egy visszajelzés lenne nekem, hogy olvasod a blogot és érdekel téged. Kíváncsi vagyok mindenki véleményére is, így jól esne, ha tehetitek, kommentteljetek vagy nyomjátok meg a történet alatt található vélemények gombok közül az egyikre. Ebből tudom, hogy kell-e javítanom valamin.
Ezeken kívül szeretném megköszönni nektek, hogy olvassátok a blogomat és a sok pozitív visszajelzést amit kapok tőletek. Nagyon sokat jelent nekem! :)
Miss Alison **

2016. augusztus 15., hétfő

Blog törlés 🙈

Sziasztok,
Nagy dillema volt ez számomra egy éven keresztül, hogy mit csináljak a bloggal. Mindig is nehéz volt magamat arra rávenni, hogy írjak, mert vagy lusta voltam vagy épp nem volt kedvem. Persze imádom azt a történetet amit a fejemben kitaláltam és ezért is kezdtem el ezt az egészet, hogy ez jó buli lesz és osszuk meg másokkal is ezt a történetet. Viszont az is elveszi a kedvemet ettől, hogy alig kapok vissza jelzéseket, amik iszonyú jól esnének. Mert egyrészt egyáltalán nem tudom a némasagotokból leszűrni, hogy tetszik-e a történet vagy sem. Sajnos még most se igazán tudom, hogy mit csináljak, mert tényleg nagyon jó lenne ha ezt a történetet megismernétek, de sajnos nem kapok semmi támogatás, se motivációt arra hogy folytassam.
MissAlisonXX


A BLOG TALÁN 4 NAP MÚLVA TÖRLŐDIK!! 😕

2016. augusztus 10., szerda

Kedves olvasók!
Nagyon sajnalom, hogy eltűntem egy-két hétre, de a családdal elutaztunk, így sajnos nem tudtam blogolni, de mar is írom a folytatást. 😃
Dominik most mar lehet hogy jobban felfigyel majd Bellara... 😉 Kiderül! 😊😉
Miss AlisonXx

2016. július 23., szombat

Remény (November 3., Hétfő)

November 3., Hétfő

Kezdjük ott, hogy a legeslegjobban várt barátom ma nem jött suliba, mivel rájött a hasmenés.
Reggel az ébresztőm kinyomása után, azonnal ráírtam Danira egy sziát, hátha már fent van. Majd lementem egy kávét inni a konyhába.
Egyébként ma volt az első hivatalos nap a suli rádiónál. Így én és a fiúk megyünk be a suliba 6-ra és én el is magyarázom a dolgokat nekik. Ugyan is már be lett szervezve egy gép, a net, így indulhat rádiózás. Nagy nehezen végül minden meglett, egy hónap szervezés után minden összejött.
Kávézás közben Dominik járt a fejemben, hogy hogy tudnék egy kicsivel közelebb kerülni hozzá. Talán sehogy, de próbálkozom. Mindig azt mondják, hogy a remény hal meg utoljára. Az én esetemben is így van.
Visszaérve a szobámba, azonnal ránéztem a telomra.
Dani: szia :)
Bella: te már is fent vagy? 
Dani: ja és nem tudok suliba menni basszameg 
Bella: mert? :/
Dani: fáj a hasam és fosok
Bella: inkább írd azt, hogy hasmenés ;) 
         de azért jobbulást! :) 
Dani: Bocsánat :D 
         köszi :)
Bella: majd akkor beszélünk, mert nekem mennem kell, szia :)
Dani: rendben, hali :)

Az utcára lépve egy kis görcs ült a gyomromban és nem is akartam suliba menni. Nem akartam Domit és Izát együtt látni. Semmi kedvem hozzá és sajnos őket nem lehet csak úgy elkerülni.
Egy pozitívum az volt, hogy most legalább nem fáztam a nagy hidegben, mivel vettem még a szünetben egy jó meleg és szép kabátot. Hát az ára is szép volt mit ne mondjak.
A nap még nem bújt elő a dombok mögül, így fél homályban sétáltam lefelé az iskolába. Mivel nagyon nem is járkáltak autók, így elővettem a fülhallgatóm és betettem egy számot.


Az iskola aulájában már ott várt rám a két berendelt rádiósom. Zsolt és Dávid. Ma ők voltak soron, igaz osztálytársaim, de tartottam tőle, hogy nem fogják jól végezni a munkát, inkább elhülyéskedik, szóval nehéz dolgom lesz már előre érzem. Ráadásul ők ketten az osztály baj keverői, így nem is értem hogy adhattam nekik a melót. Na mindegy, ez még úgy is a próba időszak és ha nem jó rádiósok, akkor letudom őket váltani.
-Jó reggelt fiúk!- mentem oda mosolyogva a legkedveltebb osztálytársaimhoz.
-Hali Bell!- emelte fel a kezét egy pacsira Zsolt.
-Hali!- mosolygott mellette Dávid.
Ez a mosolyuk nem tetszett, volt benne valami olyan "készülünk valamire, véged lesz" üzenet. Azért adtam egy pacsit Zsoltnak aztán elindultam a rádiós szoba felé.
-Látom nem vagytok fáradtak, reggel 6 órakor- nyitottam be a rádiós fülkébe és a bent lévő heverőre leraktam a táskámat, majd elkezdtem a kabátomat is levenni, ami szintén ott landolt.
-Tudod, ezért találták fel az energiaitalt, hogy ne legyél hulla a nem alvástól- kacsintott és nagyon kedvesen, nem törődve az cuccaimmal rádobta a holmijait az enyémre. Döbbenten néztem Zsoltra, aki csak továbbra is mosolygott.
-Vagy azért van a kávé, hogy inkább valami finomabbat és minőségibbet igyál a pocsék mosléknál- tettem arrébb a táskáját az enyémről.
-A kávé is moslék, nem?- vonta meg a vállát.
Asszem ezt megbeszéltük és a legjobb, hogy Dávid bele se szólt.
-Na jó, úgy gondolom, hogy van jobb dolgunk is mint az italok melletti pártolások- nyitottam ki a laptopot és rányomtam a bekapcsoló gombra. Éppen akartam volna leülni a székre, de hirtelen eltűnt alólam. Reflexből hirtelen állítottam meg a testemet, hogy ne a padlón végezzem, hanem megállítottam magam a levegőben. Így sikerült nem taknyolnom egyet és megfékezni a fiúk bugyuta és gyerekes tervét, vagy inkább Dávidét. Mivel hátra néztem láttam, hogy ő húzta ki alólam a széket. Hát kedves mit ne mondjak, és első nap már ilyennel kezd. - Ez ne vicces, de komolyan!
-Jó bocsi- mosolygott idétlenül Dávid és közben vissza tolta alám a széket, Zsolt pedig idétlenül nevetett. De jól kezdődik a napom, nem elég, hogy nem akartam Domi és Iza miatt suliba jönni, még őket is viseljem el reggel korán.
-Kösz nem, jó lesz nekem állni is- sejtettem, hogy újra kifogja húzni alólam a széket, így inkább nem adtam meg neki a megalázásom örömét. - Inkább ülj le te!
-Ohh kösz- ült le nyugodtan, az arcomat pedig egy fanyar vigyor hagyta el.
-Szóval, akkor kezdjük is, mert megy az idő- indítottam el a számítógépre letöltött Spotify programot, erről a legkönnyebb zenéket játszani és nagyjából a világ összes zenéje megtalálható rajta.- Okés, gondolom mind a ketten ismeritek a Spotify programot?
-Persze- mondták egyszerre, közben meg úgy néztek rám mintha hülye lennék.
-Rendben, én egyik délután mentettem el egy csomó albumot, és csináltam is egy ideiglenes dal listát, a mostani slágerekből. Játszatok azokból, meg persze abból is amit a diákok kérnek- mutattam a kijelzőre.
Ők csak bólogattak, mint valami kukák. Így ne tudtam, hogy mit csináljak, inkább csak mondtam tovább.
-Itt van a keverő pult- sétáltam a laptop melletti asztalhoz és bekapcsoltam a rajta lévő kis szerkezetet, ami igazából a hangfalak úgymond "gépezete".- Ezen tudjátok a hangot beállítani és a hangfalakat is igazítani, hogy milyen legyen a hangminőség. Ja és a mikit is itt lehet bekapcsolni.
-Csúcs- mondták egyszerre elkerekedett szemekkel és azonnal oda ugrottak a géphez mind a ketten.
-Rakunk be egy számot- jött oda hozzám Dávid és letakarta a szemem- meglepi és egyben megmutatjuk a tehetségünket.
-Ő...szerintem inkább...- hallottam, ahogy Zsolt villám gyorsan pötyög a billentyűn, majd max hangerőn megszólal egy borzalmasan hangos, káromkodós szám.- Na ne, nee!!
Azonnal eltoltam Dávid kezét a szemem elől és kikapcsoltam a borzalmas zenét.
-Ha nem tudtok kulturális zenét berakni, megfelelő hangerővel, akkor itt van vége fiúk!-fordultam feléjük mérgesen.
-Miért? Ez az- nevetett Dávid.
-Nem, ez nem az- léptem közelebb hozzá és már egy picivel hangosabban mondtam neki a mondandómat.
-Gyerekek ez mi volt?- lépett be az ajtón hirtelen a reggeli ügyeletes tanár.
-Elnézést kérünk, csak egy próba volt- fordultam a tanárhoz.
-Hát lehetne egy kicsivel kulturáltabb zene is- ment ki az angol tanár.
-Látjátok- mutattam a bezáródó ajtó felé.
-Nyugi máá', nem volt semmi- legyintett Zsolt- Amúgy is ez pont egy lájtosabb szám volt!
-Na jó, ennyi és kész. Mert ez, így nem lesz jó, ha egész évben ilyen számokat akartok majd betenni és az egészet nem is veszitek komolyan- szedtem össze a cuccaim és kifele menet lecsaptam a laptop tetejét (úgyse tudják a gép kódját, így nem fogják tudni feloldani).
Ennyi, tutira nem lesznek suli rádiósok. Elég nekem az is amit a teremben csinálnak és mindig miattuk kapunk leszidást az ofőtől. Nem akarok még a többi tanártól is csak miattuk.

Ezek után inkább elvonultam messze a fiúktól és mivel egy csomó időm volt becsengetésig, így letelepedtem a lépcsőre és megnyitottam a messengert.
Bella: asszem a kamilla jó hasmenésre
Írtam Daninak, hátha válaszol. Egy ilyen hülye reggelen jobb egy NORMÁLIS emberrel is beszélgetni, mondjuk virtuálisan, de akkor is.
Dani: tudomXD épp azt kortyolgatom
Bella: ja okés :D 
Dani: :D
Bella: és am hogy vagy? :)
Dani: jól, ha kijön minden XD egy megkönnyebbülés 
Bella: okés, köszi 
         a részletek annyira nem érdekelnek
Dani: épp akartam ragozni :D
Bella: nem kell :D

Egy matek és nyelvtan után, frissítő tesi óra következett. Így a folyosón sétáltunk a szekrényeink felé, hogy kivegyük a tesi cuccainkat.
-Komolyan ezt csinálta veled Dávid és Zsolt?- nézett rám meglepetten Vanda, de a hangján hallottam, hogy azért mérges is.
-Igen, ahogy elmeséltem most nektek, ezt csinálták- bólogattam Vandának.
-Hát, lányok...mint tudjátok én fiú vagyok-állt meg a szekrényénél Bence és kinyitotta azt.- De én nagyon nem bírom őket. 
-Ki bírja őket az osztályból?- vette ki rózsaszínes táskáját a szekrényből Ella.
-Egymást bírják- rántotta meg a fejét Vanda.
-Pff...ja-zártam be a szekrényemet és bevártam a többieket.- De az biztos, hogy ők nem lesznek rádiósok az osztályból, mert velük nem bírnék. Így kereshetek új, komoly embereket.
Néztem rájuk és ekkor láttam, hogy hirtelen kipattant Bence szeme és rám nézett.
-Én is itt vagyok-mosolygott rám, mint egy tejbe tök.
-De Bence, te imádsz az osztályban hülyülni a többiekkel.
-Hát...de átnevezhettem magamat DJ Varsóra is, új hivatás-mozgatta le-föl a szemöldökét, Bence stílusban.-Buli lesz és én csinálom a bulit.
Kezdett el táncolni a folyosón.
-Figyi Bella, Bence tényleg ezerszer jobb választás, mint az a két bunkó fiú-mutatott a táncoló Bencére.
-Igaz-ismertem be.
-És tudok ám' én komoly lenni- hagyta abba hirtelen a táncot.
-Okés, de még kellene még egy ember- mosolyodtam el.
-Képzeld Bella, vannak barátnőid is- mutatott Vanda az ujjával magára. majd Ellára.
-Igen, tudom.
-Akkor, minket is alkalmazhatsz-bólogatott Ella.
-Rendben.
Elindulunk az öltözök felé, majd jöhetett a tesi óra.

Otthon lecke írás közben, állandóan a telefonomat bámultam és nem tudtam nem megállni, hogy ne írjak rá Danira.
Bella: nem unatkozol?
Dani: nem :D 
Bella: csak mert ajánlottam volna filmeket :)
Dani: mondjad :D 
Bella: Paranoia, A nyár királyai, A beavatott
Dani: miről szólnak? 
Bella: küldök előzetest pill.
Gyorsan kikerestem az előzeteseket és elküldtem neki.
Dani:oké
Egy két percet vártam és azonnal kaptam az üzijét.
Dani: Paranoia lesz :D
        köszi(:
Bella: tudtam hogy azt választod
         szívesen, jo szórakozást ;)
Így el is tűnt filmet nézni. Én meg visszatérhettem az izgalmas házimhoz.
-Kell egy pulcsi!!- rontott be hozzám a kedves nővérem, én meg egy nagyot ugrottam az ijedségtől.
-Te jó ég! Hogy tudsz te így berontani?- fordultam hátra, hogy lássam. De ő már célba is vette a ruhás szekrényem.
-Bocsi, csak sietek-turkált a szekrényemben.
-Mész valahova?
-Nem, csak holnapra kéne valami jó pulcsi-dobálta ki a neki nem tetsző pulcsikat.
-Azokat vissza is teszed majd- mutattam a tollam hegyével a széktámlán megtámasztva a kezemet, a kidobált ruhákra.
-Elvihetem ezt a szürkét?-rántott ki egyet a sok közül.
-Az az egyik kedvencem- néztem rá olyan "kérlek, ne vedd fel" arccal.
-Okés, köszi- rohant ki és csukta be maga mögött az ajtót.
-Nem raktad vissza a pulcsijaimat- kiabáltam utána.

Végezve a tanulással és a házival, lefeküdtem az ágyamra és bedugtam a fülemet fülhallgatóval.

Szerencsére ma egyáltalán nem futottam össze Dominikkal, bár egy picit sajnáltam is. Úgy érzem, hogy ebben az évben úgyse fog semmi se történni vele kapcsolatban. Marad minden ugyanaz és egyébként is ő elfog menni. Szerintem semmi értelme magamat rágnom belül, csak élnem kéne az életemet és jól éreznem magamat a körülöttem lévőkkel. Ő pedig csak élje a saját életét, én pedig élem a sajátomat. Ez az! :)
Mostantól nem érdekel mi van vele, két külön úton járunk, hát ez maradjon is így. Mert tudom, hogy ez a két út nem fog összetalálkozni. Ha pedig össze is találkozna, akkor az egy csoda lenne.

Rádió: 5/2- pocsék volt, de legalább találtam új rádiósokat
Dani: 5/5- írt hogy nagyon tetszett neki a fél és hogy holnap már jön suliba, örülök neki
Birdy: 5/5- most rákattantam
Vacsora:5/5- jó kis gyümölcs salit csináltam, fő az egészség

2016. július 18., hétfő

Egy unalom (November 02., Vasárnap)

Olvasóim, jól esnének a kommentek! ;)

Október 2., Vasárnap

Az egész őszi szünetemet tényleg jellemzi az unalom szó. Dominikkal végül nem mentünk el sehová se kettesben, mint ahogy ő még tervezte. Nekem pedig nem állt szándékomban ráírni, mivel nem akartam tapadósnak tűnni. Így hát maradt az egész ennyiben, gondolom inkább a barátnőjével töltötte az idejét mint velem. 
Mondjuk annyira nem unatkoztam, a családdal elmentünk várost nézni, Egerre és tök jó volt. Hát igen...kivéve a feltört lábamat. Auch... még most is fáj. Asszem kéne egy új cipő. 
Meg persze a halloweenom is jól telt, Anna meghívott magukhoz egy csajos estére. Így sütöttünk és cukroztunk, míg rosszul nem lettünk, így inkább elkezdtünk filmezni, míg mindenki haldoklott a sok cukortól és mindentől. :) A Tökéletes hang című film egy klasszikus csajos estékre, főleg ha mindenki szarul van a sok cukortól és a film elején látunk egy nagy sugár hányást is... na, így kötött ki a wcben Ella. :)
Oltári esténk volt és ünnepünk. :D 
Szóval, végül is valahogy eltelt a szünet. :)
Ja és Dani... ő jól érezte magát Pekingben és lassan repül haza, pontosabban már repül, ha jól tudom. :)
Nagyjából ennyi... holnap suli, szóval minden kezdődik elölről... Dominikkal nem hallattunk semmit se, így minden marad ugyanaz :/
Szar...

Őszi szünet:5/2- voltak jó napok is, mikor nem csak otthon unatkoztam, filmet néztem, zabáltam és bújtam a könyveimet 

Domi:5/1- semmi, marad minden ugyanaz.. és még írni se írt :/ persze én hol vagyok a dögös barátnőjéhez képest? :/
City of angels:5/5- rongyá hallgattam :)

Kedves olvasó!
Kitettem egy szavazást a blogra, hogy milyen blogokat szeretnél még szívesen. Kérlek szavazz és iratkozz fel a blogra ha esetleg még nem tetted meg és kommentej is valamit, létszíves! :)
Miss Alison ** 

2016. július 16., szombat

Várakozás :) (Október 26., Vasárnap)

Kedves olvasók!
Bocsánat, hogy későn hozom az új részt, de valamiért nálunk elment a net (fogalmam sincs, hogy miért).
Azért igyekeztem minél előbb hozni az újat. :)

Október 26., Vasárnap

A tegnapi buliból haza érve máris aludni mentem inkább. Szóval már nyolckor aludtam.
Reggel is így korán fent voltam, így gondoltam elmegyek a pékségbe kenyeret, meg mindenféle finomságot venni.
Mivel mindenki aludt, így hagytam a konyha asztalán egy cetlit, ha valaki felkelne és nem találna, ne ijedjen meg: " Elmentem a pékségbe, majd jövök! Bella"
A levegő friss volt, a fű tele volt a reggeli harmat nyomaival. Elfordítottam a kulcsot a zárban és kiléptem az utcára.
Meglepően nagyon hideg volt, így a kezeimet magam előtt összekulcsolva próbáltam magam melegíteni (kevés sikerrel). A házak előtt álló fákról már lehullottak a levelek, sokat a szél az útra ki is fújt.
Az utcákon nem igen jártak autók, viszont a főúton már nagyobb forgalom volt. Gyorsan átszaladtam a zebrán és a pékség irányába sétáltam.
Kinyitottam az ajtót és velem szembe egy ismerős arc jött ki. A hona alatt egy zacskót tartott és sportos ruhába volt öltözve.
-Szia- köszöntem rá mosolyogva.
-Szia Bella- nézett le rám Zsombor, miközben a kezére húzta fel a kesztyűt.-Te?
-Pont ide jövök vásárolni- mutattam rá a boltra és közben elmosolyodtam. 
-Ohh, akkor jó vásárlást!- indult el kifelé.
-Köszi- én pedig beléptem a boltba. - Jó reggelt!
Két nő volt bent, akik hangosan vissza köszöntek nekem, előttem állt egy fiatal ember. Így még őt kiszolgálták, én addig összeszedtem a fejemben, hogy mit szeretnék majd kérni.
Annyira szeretem reggel a pékségben az illatokat, mikor minden olyan friss és elárasztja az egész boltot a péksütemény illata.
-Jó reggelt! Mit adhatok? - jött oda hozzám egy aranyos mosolyú nő.
-Szeretnék kérni 1 kg félbarna kenyeret és 10 db kiflit- mutattam a kiflik és a kenyerek felé.
-Még valamit?- kapkodta össze zacskóba a nő a kért dolgokat.
-Még 5 db kakaós csigát szeretnék kérni- gondoltam családi reggelihez jó lesz. :)
-Rendben- vett elő egy újabb papír zacskót és egyenként bele rakta a kakaós finomságokat. -Még valamit?
-Ennyi lenne, köszönöm- sétáltam oda a kasszához és elővettem a pénztárcámat.
-Akkor ez összesen...- ütött bele a gépbe a számokat, majd felnézett rám- 1620 Ft lesz.
Felé nyújtottam egy 2000-est, ő pedig visszajáróért kotorászott.
-Viszlát, szép napot!- adta a kezembe az aprót, én pedig elraktam a pénztárcámba. A vett dolgokat meg bele pakoltam egy zacskóba.
-Köszönöm, önnek is! Viszlát!- nyitottam ki a bejárati ajtót és kimentem.
A bent lévő meleg után újra megcsapott a hideg levegő. Elindultam az úttest felé, mikor valaki utánam kiabált.
-Bella!- futott utánam Zsombor, miközben a telefonját elrakta a zsebébe.
-Szia-mosolyogtam rá.- Te meg vártál?
-Igen, gondoltam beszélhetnénk- ért oda mellém és rám nézett.
-Ohh, okés- néztem rá döbbenten közben átmentünk a zebrán.
-Hogy hogy tegnap olyan gyorsan eljöttél Domi bulijáról? 
-Már elég fáradt voltam - tudtam, hogy ez nem lesz jó kifogás- na jó, igazából nagyon nem éreztem azt, hogy ott kéne lennem. Plusz rajtatok kívül nem ismertem senkit se, magyarul a társaság három negyedét.
-Értem, pedig szerintem jó buli volt.
-Mi volt miután én elmentem?- néztem rá érdeklődve.
-Áhh semmi, csak Bence egy picit leitta magát a többi 9.-el, már 2 üveg sör után kidőlt- nevetett mellettem-, de az is lehet, hogy csak megjátszotta ő.
-Jaj, te jó ég!- néztem a járdán előre elképedve.
-Nyugi, felment Domi szobájába és bealudt- nevetett mellettem továbbra is, ami szerintem annyira ne volt vicces, hogy valaki 13 évesen alkoholt fogyasszon.
-Nem hányt? - néztem rá kérdőn.
-Áhh, nem. Szerintem annyira nem ütötte ki magát- nézett a szemembe őszintén.
-Értem- sétáltunk egy ideig csöndben majd inkább még kérdezősködtem- és a többiek? Domi? Lőrinc? Ricsi? Barna? Esetleg Iza?
-Meg voltak, ja am tetszett Dominknak az ajándékod- mosolygott rám hirtelen.
-Tényleg?- néztem rá döbbenten.
-Ja, Iza viszont nem volt oda érte.
-Ő miért van? A rúzsokon kívül? - nevettem el magam.
-Ez az- nevetett ő is. - A többiekkel nem volt semmi. Táncoltunk, meg beszélgettünk.
-Az jó- álltam meg egy utca előtt, mert nekem arra kellett mennem, hogy haza jussak.- Nekem erre kell mennem.
-Ja,persze..okés. Jó volt veled beszélgetni!- intett egyet, majd a fülébe berakta a fülhallgatókat és elkezdett kocogni. Akkor most már tudom mi volt ez a sportos felszerelés. :)

Belépve a lakásba láttam, hogy csukva van a konyha ajtó. Gondoltam a nővérem vagy anyukám, apukám biztos felkelte, mivel az ő szokásuk becsukni a konyhaajtót. Gyorsan levettem a kabátomat és a cipőmet. Benyitottam a konyhába és a nővéremet találtam ott, épp a kávéját kortyolta és a telefonján pötyögött valamit.
-Jó reggelt! Hoztam kakaós csigát- pakoltam ki az asztalra a vett dolgokat.
-Jó reggelt! Köszi- vett ki egy kakaós csigát a zacskóból és elindult a fiók felé, hogy kivegyen egy tányért.
Közben én is elővettem magamnak egy tányért és egy bögrét. Elvettem a tejet a pultról és tele öntöttem a bögrémet.
-Anyáék még alszanak?- érdeklődtem meg.
-Anya és Zalán még igen- tört le egy darabot a csigájából- apa pedig nappaliban!
-Akkor szólok neki, hogy hoztam reggelit- indultam el az ajtó felé, Luca pedig teli szájjal mormogott egy okét. Beléptem a nappaliba és elindultam a nappali másik oldalára a dolgozó asztalhoz, hogy lássam is. Mivel a konyha a nappaliba nyílik és ott van egy kis ebédlő rész, így a faltól néha nem igazán látni a nappali felét, mivel egy része beljebb van, a nappali pedig tágasabb. :)
-Jó reggelt apa, hoztam kakaós csigát reggelire!- értem oda lassan a dolgozó asztalához.
-Jó reggelt! Rendben, mindjárt megyek- húzott magához és adott egy puszit a homlokomra.
-Okés- fordultam meg és indultam ki a konyha felé, hogy megreggelizzek gyorsan.

A reggeli kis reggeli jó sikerült, anya és Zalán is jót reggelizett és közben mellettük ülve kitárgyaltuk a tegnapi bulit, meg hogy menjünk el valahova kirándulni a szünetben.
Délután inkább filmet néztem, a Pán Pétert néztem újra, kiskoromban rajongtam érte. :) 
Aztán közben ráírtam Danira, hátha eltudom kapni egy beszélgetésre.
Bella: meghallgattam a számokat a City of angels nagyon tetszett :)
2 órán keresztül vártam, hogy vissza írjon és közben néztem a filmet, bár 2 percenként ránéztem a telomra, hátha írt és csak a telefonom nem jelezte ki. Végül a film utolsó pár percében rezzent egyet a telefonom.
Dani: az a kedvencem :)
Igen!! Végre írt!! Győzelem!! :D
Bella: :) hát nekem is tetszett 
mi újság nálad? küldesz ma is képet? :)
Dani: minden rendben :) ma Pekingben mászkáltunk és megkóstoltam a Kung Pao csirkét, nagyon finom volt 
persze, mindjárt küldök
Bella: még nem hallottam arról a kajáról :/
okés :) köszi :)
Dani: 




Bella: de jó :) és mi jót láttál és ettél még? :) a híres kínai kis cukrokat
Dani: vettem egy kettőt, de még nem kóstoltam
Bella: értem :)
és milyen idő van nálatok? :)
Dani: tök jó :) nálatok?
Bella: jajj, mi majd megfagyunk :/ hihetetlen milyen hűvös lett 
Dani: Xdxd
Bella: ja :D
Dani: Hány óra? 
Bella: 18.18 
oh kívánok 
Dani: :D 
Bella: miért nálatok hány óra?
Dani: 00.18
Bella: úristen!!! :O esetleg ne akarsz aludni? :O
Dani: nem vagyok álmos, csak reggel 
ilyenkor meg nem tűnik fel, ugye az időállás miatt 
reggel meg olyan mintha hajnali 3-kor kelnék :/ 
Bella: jajj, az nem jó :/
viszont szerintem menj most már aludni tényleg:)
Dani: igen, jó ötlet :)  akkor jóéjt! :*
Bella: jo8 :) :*
Végre tudtam beszélni Danival, plusz a filmet is befejeztem! :)

Kakaós csiga: 5/5-immmmmáááádommmm!!! 
Dani:5/5- és tudtunk beszélni végre!!! :) ráadásul egy jót :)
Pán Péter: 5/3- hát...kiskoromban imádtam, most is szeretem...viszont olyan mintha nem láttam volna belőle semmit se :D
City of Angels:5/5- annyira jó, erre alszom el :)