2015. december 24., csütörtök

Érdekes buli (Október 25.,Szombat)

Október 25., Szombat

Talán az a pillanat a legfontosabb egy ember számára, mikor azzal beszélhet akivel már régóta szeretett volna beszélni és egyszer tényleg sikerül, egy órán át keresztül is. Én így voltam Pats Dominikkal, a tini lányok nagy szívtiprójával. :)
De talán a nap elején kezdem az egészet...

Reggel már nagy izgalommal keltem fel, igazából nem is tudtam aludni a nagy izgulásom miatt. Így már 6 órakor fent voltam, hogy össze készítsem mit vegyek fel és majd milyen legyen a hajam. Végül mivel úgy láttam az időjárás jelentésben, hogy ma rossz idő lesz, kivettem a szekrényemből egy bordos gatyát és egy sima csíkos pulcsit.Cipőnek meg majd egy fehér converse-t gondoltam. :)
Ezt a elgondolt szettet kipakoltam az ágyra, aztán lementem magamnak főzni egy kávét. Benyitva a konyhába apukám is kávézott (kávés család vagyunk,tudom :) ) és a híreket olvasta a telefonján.
-Jó reggelt, ilyen korán fent?- nézett fel a mobiljáról és közben bele kortyolt a kávéjába.
-Igen, nem tudtam aludni- mentem a kávé géphez és elkezdtem tekergetni, hogy milyen erősségű és mennyi víz legyen benne.
-Csak, nem a bulin izgulsz?Hallottam anyádtól!- rakta már le a mobilját és felállt a székről,hogy elmossa a poharát.
-Talán egy picit, de szerintem, csak beugrok aztán eljövök- túrtam bele a hajamba és rájöttem, hogy meg kéne mosni,mert már elégé zsíros volt.
-Amúgy ki ez a fiú?- kérdezte meg, míg a vizet folyatva mellettem, én meg megálltam a tej öntésben és lerakta a pohár mellé.
-Milyen fiú?
-Akinek mész a bulijára?
-Jaa, ő fölöttem jár eggyel és a Dani osztálytársa- vettem a kezembe a bögre kávémat és betettem a mikroba.
-És ki az a Dani?- nézett rám kérdőn.
-Na, jó, hagyjuk, mindegy...haverok- zártam le az ügyet.
-Hát, oké. De azért vigyázz magadra!!- siettet ki a konyhából.-Ma megcsinálom a kertet, szóval nem tudlak furikázni.
Nézett vissza az ajtóból, aztán végleg kiment. Jó, amúgy is Bencére gondoltam, hogy mehetnénk együtt. :)
Kivette a mikróból a kávémat, mikor már pityegett és leültem az asztalhoz. Elővettem a pizsigatyám zsebéből a lehozott telefonom és megnyitottam a messengert. Azonnal négy név ott volt és a beszélgetéseink, ahogy beléptem, először Anna, utána Bence, Domi, Dani. Danit meglátva eszembe jutott, hogy vajon mi lehet vele. Utoljára tegnap előtt reggel beszéltünk, de végül hagytam és rákattintottam Bencére.
Bella:szia, megyünk együtt Domi bulijába? :)
Pár perccel később vissza is írt:
Bence: hali, persze :)
anyám elvisz minket ;)
Bella: az nagyon jó lenne :)
Bence: oké akkor oda megyünk hozzátok ;)
hol is laktok?
Bella:oké, suli mellett lévő utcán gyertek fel és a 21-es számban ;)
Bence: köcce, akkor majd megyünk ;) legyél készen
Bella:oké :D szia :)
Bence: hali ;)
A bögrémet a mosogatóba raktam és felszaladtam az emeletre. Nem igazán tudtam, hogy mit csináljak még 4-ig (mivel akkor akartam elkezdeni készülődni), így elővettem a fizikát, utána pedig a föcit és elkezdtem azokat tanulni.

Kiléptem a zuhany alól és áttöröltem magam a törölközővel, a tükör elé léptem és belenéztem.
Belélegeztem egy nagy levegő adagot, aztán kifújtam. Izgultam a mai este miatt, próbáltam megnyugtatni magam, hogy lesz ott egy csomó jó barátom, de nem sikerült megnyugodnom.
Inkább maradtam volna itthon és esetleg csinálnék egy csajos estét, de nem. Vettem magamon egy kisebb erőt és bátorságot és elkezdtem készülődni. Megyek a buliba és beszélgetek mindenkivel, hogy jól megismerjenek! 

A kapu előtt fagyoskodva vártam, hogy Bencéék megérkezzenek, egy kicsit elcsúsztak mivel a húga otthon kiverte a hisztit, hogy ő is szeretne jönni velünk bulizni. 
Egy feketés Volvo hajtott fel a kapunk előtti behajtóra és a benne ülő három ember intett nekem, Bence az anyukájával és a húgával volt benne.
Oda siettem a kocsi ajtajához és kinyitottam. Kellemes meleg volt az autóban és én rögtön behuppantam a hátsó ülésre, Bence húga mellé.
-Jó napot!- köszöntem Bence anyukájának és gyorsan bekötöttem magam.-Sziasztok!
-Szia Bella-mosolygott rám Bence és a visszapillantó tükörbe integettet.
-Szia- köszönt nagyon aranyos hangol a húga, nagyon szép az a kislány, szőke tincsei és sugárzó kék szemei  gyönyörűek. Aranyos kis piros szoknya volt rajta, alatta egy harisnya és egy jó vastag fekete kabát, rózsaszín sapkával és pöttyös sállal párosítva, nagyon kis cuki szettje volt. :)
-Szia, Bella- hajolt hátra Bence anyja és kezet fogott velem.- Varsó Johanna, hívj csak Johannának és kérlek, tegezzük egymást.
-Oké-mosolyogtam rá és én is bemutatkoztam.-Kovács Bella.
Előre fordult Johanna és kigurultunk a házunk elől és elindultunk.
-Varsó Panna-mutatkozott be a húga is illő módon.
-Örülök, hogy megismerhetlek.
-Annyira szép vagy-nézett még mindig rám árgus szemekkel a kislány.
-Jajj, köszönöm. De te is egy nagyon szép hölgy vagy-kacsintottam rá és a visszapillantó tükörbe néztem, ahol Bence mosolygó tükörképét láttam.
-Húgika ezt mindenkinek elmondja-szólalt meg Bence az anyós ülésen.
-Ez nem igaz-mordult fel Panna és a kezében tartott sapijával játszott.
Bence megint ezen jót mosolygott.
-Bella, te tudod milyen lesz ez a buli?-koncentrált Johanna a vezetésre, közben a visszapillantó tükörből rám nézett.-Bence csak annyit mondott, hogy bulizós.
-Ja, mert egy buli milyen lehetne?-nézett rá Bence.
-Hát...én nem tudom-néztem a tükörbe, de nem nézett fel, hanem még mindig az utat nézte és a körforgalomnál elkanyarodott.

-Ez az a ház?-nézetem rá Bencére, aki utánam jött. Most néztem meg mi van rajta, egy aranyos kötött fehéres pulcsi, kötött sárgás sál és egy elegáns szövet kabát. Valaki ma kiöltözött. :)
-Ja-sétált a kapuhoz és benyomta a kapucsengőt. Én ekkor kezdtem el izgulni, de nagyon. Ez Pats Dominik bulija, én pedig itt állok a házuk előtt...Te jó ég!!
Lassan kinyitódott a bejárati ajtó és nagy szerencsémre nem ő jött ki rajta, hanem Lőrinc. A nagy izgalom után egy kicsit megkönnyebbültem, de rájöttem,hogy ha úgy is bemegyek látni fogom őt, mint házi gazdát.
-Sziasztok!!!-jött oda a kapuhoz és kinyitotta nekünk, kezében egy pohár volt, amibe újra belekortyolt.-Egy kicsit késtettek.
-Tudjuk és bocsi-néztem a poharában lévő italra.
-Ezt ne nekem mondjátok, hanem Dominak-mutatott be a házba.
Én elindultam a lépcső felé, hogy bemenjek a házba, de ahogy közelettem az ajtóhoz, egyre jobban verni kezdett a szívem, már majdnem kiugrott a helyéről. Már kintről lehetett hallani a Wiggle című szám és a bent lévő röhögés és kiabálás.
Egyre jobban lassítottam, féltem bemenni, mivel olyan emberek is vannak ott, több is akiket egyáltalán nem ismerek. Az ajtó előtt pedig már teljesen lemerevedtem, mikor meghallottam Izabella hangját is. Nem kellett volna ide jönnöm, én hülye. Vajon észre veszik ha most elfutok? :/
-Valami baj van?- súgta bele a fülembe a kérdést Bence.
-Semmi-néztem fel rá, ő pedig érdeklődve nézett rám.
-Figyi, elmehetünk ha nem szeretnél itt lenni-léptünk be az előszobába, ami tele volt kapátokkal és különféle cipőkkel. -,sétálhatunk is egyet.
Bence továbbra is suttogott. Domiék háza, nagyon szép volt, kívül is belül is. Egy fehér lépcső vezettet fel a hálószobákhoz, az előszoba pedig két kisebb képekkel teli folyóson a konyhába és a nappaliba.
-Nem, jó így. Maradjunk csak-súgtam neki vissza.
-Tuti?-vette le a cipőjét.
-Igen-néztem a levetett cipőjére és én is elkezdtem levenni a kabátom és a cipőt.
Értékelem azt Bencében, hogy ahhoz képest hogy állandóan hülyül és tud gyerekes lenni, baromi figyelmes és bír néha felnőttesen is viselkedni.
Mikor mind a ketten készen voltunk, Lőrinc intett nekünk, hogy menjünk. Egy kisebb folyóson mentünk végig a nappalihoz, én közben a falon lévő képeken futott végig a szemem.
Amint a nappaliba értünk újra elkezdtem izgulni, egy csomó ismeretlen csaj és két ismeretlen fiú volt ott. Nyeltem egy nagyot és Dominikra nézte, de talán nem is kellett volna mert Izabella ült az ölecskéjében. Feszengve éreztem magam, inkább ki is mentem volna a szobából, de rögtön. :/
-Fiúk, lányok!! Hoztam nektek még két embert!-mutatott ránk Lőrinc, aztán vissza ült a többiek mellé.
Az arcok nem valami szívélyesen néztek ránk, inkább olyannal, hogy "itt van két pisis a nagy 8-9.-ek között".
Azért mind a ketten köszöntünk nekik aranyosan, Bence persze mindenkinek bemutatkozott, nagyjából végig szaladt. Aztán Dominiknál megállt pár szót váltani. Ezt követően vissza jött hozzám és megállt előttem.
-Domi azt mondta, hogy konyhában van kaja, meg piha. Ha éhesek vagyunk vagy szomjasak akkor menjünk oda-mutatott a konyha felé.-Meg rohamozzuk?
-Persze-mosolyogtam rá és mind a ketten a konyha felé vettük az irányt, közben magamban morgolódtam, hogy milyen bunkó most Domi, miszerint csak ül ott a helyén és kb. pillanatnyilag le se szar minket és még Lőrincet is kiküldte értünk, aztán csak kiküld minket a konyhába, hogy "am van kaja, meg innivaló". A konyhába érve pizza, többféle chipses zacskó és sokféle innivaló várt minket (természetesen sör is volt ott, gondolom a kis 9.-ek hozták).
A konyha baromi jól nézett ki, én ebben a házban csak ámulni tudtam, olyan jó a berendezés. Csak is ez az egy pozitívumom van per pillanat. Barna szekrényekkel és világos barnás márványköves pult. Le is ültünk Bencével a kis fa székekre ami a konyha közepén lévő asztalnál volt és elkezdtünk egy hawaii pizzát enni.
-Ez eddig, nem is olyan rossz-vágott be egy teljes szeletett a szájába.
-Ja-néztem szomorkásan a pizzámra és haraptam egyet.
-Kérsz egy sört?-vette a kezébe egy Soproni feliratú sört.
-Kösz, nem-mosolyodtam el.
-Figyi, ha nem gond én vissza megyek a többiekhez-állt fel a tányérjával együtt.
-Persze, menj csak-nem szívesen engedtem volna el, de ez egy buli és tudom, hogy Bence milyen. :) Örült!! :D
-Állj!! Azt miért viszed?-képedtem el, mikor láttam, hogy fel kapta a sört is.
-Szomjas vagyok!-nézett lazán az üvegre.
-És pont arra?-böktem az üvegre.
-Ha kiürül, ezzel lehet egy buliban, jól üvegezni-mosolygott úgy, mintha már megivott volna egy pár olyat.
-Jajj, te! Korán kezded- engedtem el és vissza tértem a pizzámhoz.
Egy darabig még pizzát ettem, majd öntöttem magamnak egy kis gyömbért. Miközben az kortyoltam, ránéztem a telomra, hátha írt Dani. De sajnos nem.
Azon gondolkoztam, hogy írjak-e Ellának. Bár fura lenne ha már is lelépnék, mintha csak kajálni jöttem volna és már el is megyek.
-Hali-köszönt rám valaki, én pedig gyorsan eltettem a telom.
-Szia-köszöntem vissza mosolyogva, de zavartan. Érdekes, hogy valaki itt leszólít.
-Zita vagyok-nyújtotta a kezét én pedig megráztam azt-, te pedig biztos Bella.
-Igen, honnan tudod?-na most még inkább zavarba jöttem.
-Dominik már beszélt rólad-ült le mellé és kibontott egy dobozos limonádét. -Nagyon szép vagy.
-Öhm...köszi- ittam bele az italomba és érdekesen néztem rá. Mi az hogy Dominik beszélt rólam????
-Egy suliba jártok igaz?-dobolt a kezében tartott dobozon.
-Igen, fölettem jár egyel.
-Ja, szimpi vagy neki- mondta és végig nézett rajtam.
-Tényleg??
-Igen, mindig emlegettet téged is, ha a buliról volt szó, hogy te is jössz és nagyon ari vagy.
-Ohh, értem. Tök jó- hajtottam le a fejem és birizgáltam a kezemben lévő poharat. Próbáltam az arcomat takarni is, mivel eléggé elpirultam. Remélem nem fogja kiszúrni. Amúgy Zita, nem is olyan vészes mint a többi lány akit bent láttam, már mint kedvesebbnek tűnik és nem olyan beképzelt mint Iza.
-Amúgy te hova jársz suliba?- néztem fel rá és belekortyoltam a gyömbérembe.
-Budapestre, 9.-es vagyok. Még Domival két éve jártunk egy suliba, mikor ő 6-os volt, én pedig 7-es.
Csak utána a mi utolsó egy évünkre, ugye át ment a ti sulitokba.- vette le magáról a bőrcsekijét, ami alatt egy "My life..." feliratú póló volt, sima szürke, rajta az írás fehéren. Hosszú, egyenes barna haját pedig kiengedte.
-Igen, Danival és Lőrinccel együtt- néztem a szemébe, ami ki volt húzva fekete szemceruzával.
-Pontosan, am bírom őket jó fejek-ivott bele a limonádéjába.
-Igen, azok- meredtem magam elé és eszembe jutott Dani, mi lehet vele? Nagyon régen nem beszéltünk.-Figyi, bocsi, ha itt hagylak...de...mindjárt jövök
-Okés, hali-intett nekem, én pedig ki siettem a konyhából. Nem a nappali felé vettem az irányt, hanem a másik irányba mentem amerre tudtam a konyhából. Egy teljesen tiszta üvegablakhoz értem, amit elhúzva a kertbe vezettet, így ki is mentem oda. A levegő frissessége jól esett, leültem a fűbe és felnéztem az égre.
Talán 10 percig úgy ültem és csak voltam ott, nem szerettem volna itt lenni. Vagyis...ah nem tudom. Elővettem a mobilom és Danira klikkeltem.
Bella:Hali, mi van veled?
-Nem fagysz szét itt kint?-jött felém valaki a hátam mögött, a hang ismerős volt és újra görcsbe rándult a gyomrom, nem mertem hátra nézni.
-Nem. Jó itt-néztem a mellém leülő Dominikra, aki kíváncsian fürkészett.
-Nem jó a buli? Vagy hogy hogy itt kint vagy?-mosolygott rám.
-Csak Danira várok, hogy válaszoljon-mutattam fel a telomat neki.
-Ohh, értem-nézett előre a kertben és a hangján azt hallottam, mintha csalódott lenne.-Jó helyen van, Peking nem akármi.
-Igen, csak sajna, alig tudunk beszélni.Ez a idő eltolódás nem annyira jó.
-Van köztettek valami?-nézett rám megint és a kíváncsiságával már égetett, nagyon fura volt.
-Mi?-kezdtem el röhögni.-Dehogy, csak jó barátok vagyunk.
-Ohh, értem. Ja, Dani jó fej srác és elárulom, igenis ért a lányokhoz-kacsint rám.
-Ezt most hogy érted?-néztem rá értettlenül.
-Vicceltem, ki ne ismerné jól a lányokat-röhögött.-Am volt már egy barátnője, Briginek hívták. Nem volt nekem annyira szimpi a csaj és hát az is lett a kapcsolatuk vége, hogy a csaj megcsalta őt, az egyik haverunkkal.
-Jujj, ez biztos rosszul esett neki.
-Igen, végül az lett, hogy Brigi össze is jött azzal a sráccal.Dani nem is akarja őket látni. Mi pedig mint haverjai próbáltunk neki mindig is segíteni, hogy ne törődjön velük és hogy felejtse el a csajt.
-Ez hány éve történt?-pörgettem a kezembe lévő telefont és kíváncsian néztem Dominikra.
-Másfél éve, azóta szerencsére eltudta őket felejteni, de Brigi nevet, nem is akar hallani.
-Érthető, hiszen nem jó ha valakit pont az az ember csal meg, akit szeretsz és bízol is benne.
-Hát..igen-bólintott egyet a fejével. Már nem is izgultam annyira, ahogy belevesztem vele a beszélgetésbe, már nem is foglalkoztam azzal, hogy éppen kivel beszélgetek. De azért ez tényleg durva,amit Daniról mesélt. Szegény. :/
-Azért ezt ne említsd meg neki, hogy meséltem erről. Sőt nem is jó ha felhoznád neki, örülünk mi Lőrinccel, hogy talán túltette magát ezen a dolgon.
-Jó, nem fogom. Azért köszi, hogy ezt velem megosztottad.
-Ha már a barátja vagy, jobb ha tudsz erről-mosolygott rám.
-Köszi-néztem rá hálásan.
Egy ideig csöndben voltunk és a csillagokat néztünk, baromi jó volt vele együtt lenni. Ez az emlék tutira mindig meg marad, amikor a saját buliján kijön hozzám, hogy ne legyek egyedül és együtt bámuljuk a csillagokat és ő pedig nem megy vissza a többiekhez.
-Amúgy veled mi van?-szakította meg a csöndet.
-Meg vagyok, köszi-mosolyogtam rá és közben rá néztem a telomra. Már 18.12 volt.
-Nem úgy kérdezem, hanem hogy a sulival, hogy állsz vagy éppen tervezel-e valamit a szünetre?-mutogatott a kezével. Te jó ég!! Az a mondat marat bennem a legjobban, hogy tervezek-e valamit a szünetben. Általában egy ilyen kérdés után, szokták az embert valahova elhívni. Áhh, csak reménykedhetek.
-A suli megy, a szünetre pedig még nem tervezek semmit se, max. Dani izgalmas útjáról fogok majd érdeklődni-mosolyodtam el.
-Tudod, nekem sincsenek nagyon még programjaim, de mi lenne, ha...-te jó ég!!!, na jó nem kell reménykedni lehet, hogy tényleg elhív valahova. Irtóra dogozott a szívem, már azt hittem, hogy ő is hallja.- elmennénk együtt valahova, mondjuk egy kis kávézás a városban, meg séta.
Mi???? Te jó ég!!!!! Ez olyan, mint egy randi meghívás!!!! Majdnem sikítani tudtam volna, a suli összes csaj irigy lenne most rám. El haraptam a szám szélén mutatkozó mosolyt és egy laza választ dobtam oda neki.
-Oké, úgy se szeretnék, egy otthon ülős szünetet-néztem rá és már majdnem kiugrottam volna a bőrömből.
Végül rá jöttem, hogy miért is hívna randira, mikor van barátnője. :/
-Oké, akkor ez egy laza baráti program-igen, teljesen kibökte a baráti program dolgot. :/
-Az.
Bólintottam rá a dologra és úgy éreztem, most kéne menjek. Valahogy ez a gondolat átjárta az agyamat, hogy most menjek. Mintha valami jelet kaptam volna, hogy már minden szép jó meg volt Dominikkal, Izabella ne rontsa el.Inkább menjek.
-Figyelj! Baj ha én most elmennék lenne egy fontos dolgom-néztem rá félve, hogy erre hogyan fog reagálni.-,tudom nem szép dolog valakit ott hagyni a szülinapi buliján, főleg a szülinapost nem, de...
-Nyugodtan, nem tartalak vissza-vágott bele a szavamba és annyira aranyosan mondta, hogy elmosolyodtam rajta.
-Köszi-álltam fel a fűből.
-Azért elkísérlek a kapuig, mint ahogy egy házi gazdának kötelessége.
-Oké-mosolyodtam el és bementünk a házba.

A többiektől gyorsan elköszöntem, bár nem ismertem meg a fél társaságot,na mindegy...Aztán gyorsan Bencével váltottam egy pár szót, hogy nyugodjon meg, busszal is haza tudok menni.
Dominik elkísért a bejárati ajtóig, ahol felöltöztem.
-Köszi a meghívást, amúgy-néztem rá hálásan.
-Semmiség, máskor is szívesen látlak.
Jujj, ez a mondat!Tuti, belepirultam, így lehajtottam a fejem és eszembe jutott valami.
-Jajj, tényleg! Ezt neked hoztam-vettem elő egy kisebb ajándék dobozt.-Boldog szülinapot!!
-Köszi-mosolygott rám.-Mi van benne?
-Majd meglátod-kacsintottam rá és össze húztam a kabátom.
-Valami csörgős dolog-tette a füléhez és rázogatta.
-Valami olyasmi.Ne, ne bontsd ki-tettem a kezemet a kezére, a bőre hideg volt és selymes.Ott is hagytam volna örökre a kezemet,de inkább gyorsan elhúztam.-, majd ha elmegyek inkább akkor.
-Hát, oké-mosolyodott el és kinyitotta a bejárati ajtót és elkísért a kapuig.-Haza találsz?
-Persze és még egyszer köszi.
-Tényleg semmiség. Akkor neked jó utat, szia.
-Szia-mosolyogtam rá és becsuktam magam után a kaput, ő pedig vissza ment a többiekhez.

Körülbelül egy 10-15 percet gyalogoltam a busz megállóig a friss és hűvös levegőn. Az utcák ki voltak hallva, alig találkoztam emberekkel. A buszra fel szállva gyorsan helyett foglaltam és elővettem a telefonomat zene hallgatásra.
Az utcán ezernyi autó reflektor fénye világította be az utat. A bambulásomból, egy pittyenés lökött ki.
Dani: jól vagyok, bocsi hogy nem tudtam írni
Bella: semmi baj, milyen a hely?
Dani: imádom
Bella:de jó :)
Dani: az, milyen Domi bulija?
Bella: már eljöttem
Dani: mi történt?? :O
Bella: semmi, csak már nem volt kedve ott lenni :/
         inkább haza megyek aludni :)
Dani: :)
        okés, Bence?
Bella: ő ott maradt
Dani: értem
        unatkozom, van valami téma? :D
Bella: hogy hogy? nem mentek már is valahova?
Dani: van időm...
Bella: hát, oké...
        kedvenc film, zene?
Dani: sablon témák? :D
Bella: aha, általában bejönnek :)
Dani: hát most nem :)
Bella: ja, vettem észre :)
         na, de komolyan kedvenc szám?
Dani: :)
McBusted - Get Over It
Bella: nem ismerem
Dani: keress rá, jó szám ;)
Bella: oké, majd megnézem
Dani: neked?
Bella: nekem nagyon nincs
Dani: de ha megvan, írj ;)
Bella: oké :)
Dani: oké, ezt akkor ki beszéltük :)
         kedvenc banda?
         okés a tiéd könnyű, az 1D tuti köztük van :D
Bella: de gonosz vagy :)
         am...igen :D meg a The Vamps
Dani: azt tudtam :D
Bella: 5 Seconds of Summer, Coldplay
Dani: Coldplay-ről hallotam, de egy számot se ismerek :/
Bella: Magic az jó tőlük ;)
         te jössz!! :)
Dani: McBusted, 30 seconds to mars, Nirvana ;)
Bella: tudok mit hallgatni a szünetben ezek után;)
Dani: :'D
Bella: film?
Dani: Életrevalók
Bella: az jó :)
Dani: neked?
Bella: Az emlékek őre :) <3
Dani: még nem láttam
Bella: ne már, ez komoly :O
Dani: ja :/
Bella: majd megnézzük ;)
Dani: okés :D
        jujj, mennem kell majd beszélünk ;) :*
Bella: oké :)
         jó "nyaralást" :) :*

Buli: 5/4-elment, az a Zita be is jelölt facen :) aranyosnak tűnik. Jajj és Domi *-*
Dani: 5/5-jó, hogy tudtunk beszélni :) meg vannak a számok, amikkel el leszek a szünetben :)
Busz: 5/3- elaludtam egy picit a buszon, hupsz :/ szerencsére le tudtam szállni :D




Nagyon boldog karácsonyt kívánok nektek!!! :) <3 Remélem tetszett és sajnálom, hogy csak most tudtam részt hozni :( Megjegyzések érdekelnek, kérlek írj! ;) 
Julie Miss ** 

2015. december 21., hétfő

Hamarosan!!

-Ez az a ház?-néztem rá Bencére, aki utánam jött. Most néztem meg mi van rajta, egy aranyos kötött fehéres pulcsi, kötött sárgás sál és egy elegáns szövet kabát. Valaki ma kiöltözött. :)
-Ja-sétált a kapuhoz és benyomta a kapucsengőt. Én ekkor kezdtem el izgulni, de nagyon. Ez Pats Dominik bulija, én pedig itt állok a házuk előtt...Te jó ég!!
Lassan kinyitódott a bejárati ajtó és....... Hamarosan!!!!