2015. február 27., péntek

Szombati lazulás (Október 11., Szombat)

Október 11., Szombat

Reggel a telefonom csengőhangjára ébredtem (Right Now), pedig nem is állítottam be ébresztőt. Persze a telefonom képernyőéről rám mosolygott a kis bolondos Bence.

-Igen? - vettem fel a telefont, tisztára fáradtan. Mivel ez a bolond 6.35-kor felébresztett.
-Jóóóóó regggeeeelllltttttttttt!!!-üvöltött bele a telefonba, én pedig megviselt arccal távol tartottam a készüléket a fülemtől.
-Mit akarsz, Bence, reggel fél 7-kor?? - beszéltem bele a telefonba félig, pedig már vissza estem volna az ágyba.
-Te nem jössz? - hallottam szomorúra vált hangját, én pedig értettlenül meredtem magam elé.
-Még is hova? - ásítottam egy jó nagyot és a hajamba túrtam.
-Neked nem szóltak? - hallottam a hangján, hogy teljesen meglepődött.
-Na jó, Bence. Én nem tudok semmiről se, szóval avass be! - kezdett már elegem lenni.
-Szóval, ma bemennénk a városba, várost nézni. Dani ötlete volt - kezdte elmondani, én pedig nem értettem, hogy nekem miért nem szólt Dani. -Meghívta Barnát, Lőrincet, engem, Dominikot, Izabellát - na, de jó - Ricsit, Zsombort és téged is mondott.
-Hát, nekem nem szólt - mondtam egy picit letörten.
-Akkor írj neki... -hajolt el a telefonttól és a háttérben valamit makogott. -Meg kéne keresnem a Budapestes pólóm, ha má' oda megyünk.
-Jó, akkor írok neki. Szia, sok sikert a póló kereséséhez - mosolyodtam el és letettem, miután mondott egy sziát.
Bágyadt arccal (fáradtság miatt), kikerestem Dani nevét a messengerben és ráírtam.
Bella: szia
Dani: hali
Bella: Bence, mondta hogy mentek Budapestre várost nézni
Dani: igen és neked ma reggel akartam szólni, csak gondoltam még alszol
Bella: hát nem... mivel a dilis Bence felébresztett 
Dani: ohh, viszont készülődj
         asszem a 09.20-as busszal jöttök, én meg a Domi és Lőrinc útközben felszállunk
Bella: oké, hello :)
Dani: hali :)
Letettem a telefonom az éjjeli szekrényre, felkeltem és leindultam a konyhába. Benyitottam , anya már ott sürgött valamit, Luca pedig főzte a kávéját.
-Jó reggelt - néztek egyszerre rám, én pedig intettem nekik és megtöröltem a szemem, még egy picit a fáradtságtól.
-Ki hívott? - kortyolt bele a kávéjába Luca.
-Bence, csak mondta, hogy mennek be Budapestre.
-És ilyenkor fel kell hívnia? Én arra ébredtem, hogy nálad csörög a telefon - tette le az asztalra a bögréjét, én meg bementem a spájzba, túrni magamnak valami reggelit. Kétszer is benéztem a hűtőbe, végül maradta a vajas pirítósnál.
-Bocsi - néztem Lucára, aki csak legyintett egyet. -Amúgy én is bemehetek a városba velük?
Néztem anyára, aki a szakácskönyvet bújta.
-Mit csinálnátok?
-Várost nézünk - mentem a pirítóhoz és beletettem a kenyeret.
-Ki megy még?- nézett fel a Biosz füzetéből Luca.
-Ugye Bence, Dani, Dominik, Izabella, Lőrinc, Zsombor, Ricsi, Barna - mutattam az ujjamon, -Meg én, ha elengedtek.
-Nem sok egy picit ez a sok fiú? - mosolyodott el a szakácskönyv felett anya.
-Jajj... - vettem ki a pirítóst a pirítóból.
-Oké oké, kérdezd meg apádat, én azt mondom, hogy jobb lenne a itthon maradnál.
Na, akkor irány a nappali.
Apa a gépen lógott, azt hiszem a híreket nézte. Amikor pont beléptem, fel nézett a monitorról.
-Jó reggelt, Bella! -kattintott egyet az egérrel. -Hogy hogy ilyen korán fent vagy?
-Daniék kirándulást, bár inkább várost nézést terveznek és elmehetnék velük? -sétáltam oda hozzá és megálltam. Ő pedig valami autó balesetről olvasott.
-Anyád mit mondott?-nézett megint fel a monitorról.
Persze, mindig ezek a szokásos mondatok "kérdezd meg apádtól!" "anyád mit mondott?". Teljes forgatókönyv szöveg. :)
-Azt, hogy kérdezzem meg tőled, hogy elmehetek-e?
-Oké, tőlem elmehetsz. Én nem tartalak vissza.
-Köszönöm-léptem hozzá közelebb és adtam neki egy puszit. Apákkal gyorsabban el lehet intézni egy ilyen "elmehetek-e" dolgot. :)
Gyorsan kiszaladtam a konyhába, anyának elmondani azt hogy mehetek és minden egyéb dolgot vele megbeszélni. Például mikorra érjek haza és nagyon vigyázzak magamra.

Elhúztam a zuhanyfüggönyt és kiléptem a törölközőre.Már nagyon izgultam a mai nap miatt, hiszen ott lesz Dominik is, meg hát a barátnője. :/
Szerettem volna, ha az egyik barátnőm eljönne velem, mivel egyedül 8.-kal fura lenni. De a barátnőim közül senki sincs annyira jóban a 8.-kal, és nem tudom hogy Dani megengedné-e hogy valakit vigyek magammal (bár szerintem igen). Oké, mondjuk ott lesz a Bence, de ő nem olyan mint egy barátnő, szeretem meg minden, de akkor is kéne valaki lány akivel tudok még lenni mellettük (Izabella...nem, biztos nem). Attól tartok, hogy néha csak menni fogok mellettük ők meg nagyban beszélgetnek, én meg bele se tudok szólni. Ilyenkor érzem azt, hogy nem is kéne ott lennem, mikor nem tudok mit szólni csak hallgatok. :/
Talán nem is kéne elmennem. Ilyen gondolatokkal a fejemben megálltam a tükör előtt és sóhajtottam egy nagyot. Kezembe vettem a szekrényen lévő telefon és tárcsázni kezdtem Ellát.
-Hálló?-szólt bele a telefonba, én meg a hangja hallatán megkönnyebbültem egy picit. Ő mindig tud nekem segíteni. :)
-Szia Ella! Én vagyok az, Bella.
-Szia Bella!
-Segítened kéne.
-Mi a baj? Mondjad-lepődött meg.
-Az történt, hogy Daniék mennek be a városba és engem is meghívtak és ugye ott lesz a Dominik, Izabella, meg az egész banda, plusz Bence. De attól tartok, hogy én ott semmibe se tudnék bele szólni, hisz ők egy összeszokott banda, én meg tök felesleg lennék.
-Engem miért nem hívtak meg???-háborodott fel Ella (persze csak viccből).-Na, figyelj. Nyugi, ott lesz a Bence, legyél vele és Dani is kedvel téged. Biztos nem leszel egyedül, mert Dani is rögtön oda menne hozzád. Menj el, legalább kedveltesd meg magad a többiekkel is.
-Izabellával is?-kérdeztem szinte navalygos hangsúllyal.
-Hát... vele nem muszáj-nevetett bele a telefonba.
-Oké, köszi.
-Hajrá, érezd jól magad. Na, szia.
-Hello-tettem le a telefont és feltöltöttebb lettem. :)

Fáradtan értünk fel a citadellához, viszont nagyon jó volt a hangulat.Mindenki nagyon sokat nevettet a buszon is, meg persze út közben is. Csak Izabella és a barátnője nyavalygót útközben (persze ő hozott valakit), hogy nekik fáj a lábuk és a fiúk meg túl undorítóak (tudjuk, hogy minden fiú mennyire perverz, ez van).
Az idő ma kedvezett nekünk, szép nap sütéses nap volt. De azért egy dzseki bőven kellett, mert azért eléggé hűvös volt.
Lőttem egy pár képet gyorsan (egyikbe bele ment Dani :) ), aztán vissza mentem a többiekhez, akik leültek egy padra.


-De, de komolyan-röhögött Dominik, én pedig leültem Dani mellé.
-Miről van szó?-érdeklődtem, közben Dani oda adta a napszemüvegét, mert látta, hogy hunyorogtam. :)
-Csak Ricsi nem hiszi el, hogy...
-Hagyjuk, menjünk a Starbucksba-állt fel a padról Iza és elindult a barátnőjével együtt, utána pedig Domi.
-Hát, oké-álltunk fel egyszerre Danival, még összeszedtük a cuccainkat és mindenki után mentünk.-Iza mindig ilyen pöffeszkedő?
-Rosszabb-mosolygott rám Dani.-Hallottam, hogy Dominik meghívott a bulijába?
-Igen.Te jössz?-néztem rá.
-Öhmm, nem. Én elutazom az őszi szünetre-sétáltunk lefele a többiek után.
-Értem-hajtottam le a fejem és elgondolkoztam. Te jó ég, én nélküle ott mit csinálok!
-Nagyon vigyázz magadra majd!
-Oké-néztem rá furán, mivel nem értettem miért mondja.-Miért is?
-Csak vigyázz magadra-mosolygott rám és a többiek után felszálltunk a buszra, hogy vissza menjünk a Széll Kálmán térre.
-Oké.

Kinyitottuk a Starbucks ajtaját és nagy zajjal tömörültünk be (Ricsi, Barna,Zsombor és Lőrinc elől szakadtak valamin, Bence telefonált, Dominik és Izabella kézen fogva mentek be, Iza barátnője pötyögött a telefonján, mi pedig Danival mögöttük).Friss kávé szag volt és tele emberrel a helyiség. Elindultunk a pult felé és megálltunk.
-Te mit iszol?-hajolt oda hozzám Dani.
-Én szerintem egy lattett-néztem végig a kínálaton.
-Oké.
-Te?-néztem rá.
-Két lattett kérünk-hajolt oda a pulthoz, mivel mi azonnal sorra kerültünk.
-Milyen névre írjam?-nézett ránk egy fiatalabb, barna hajú nő.
-Dani és Bella-mutatott kettőnkre.
-Rendben-vett le két poharat a többi közül és elkezdte írni a neveket.
-Én majd fizetem-vette elő a pénz tárcáját.
-Nem-kezdtem el kutakodni a táskámban, viszont túl későn mert Dani pont oda is adta a pénzt.-Vissza fizetem.
-Nem, nem kell-mosolyodott el és elindultunk a pult végére, hogy elvegyük majd a kávénkat.
-De igen.
-Ohhh, van sajttorta-ugrott közénk Bence.-Király ez a bolt, am hol a klotyó?
-Nem tudom, kérdezd meg.
-Oké-ment el mellölünk és egy idősebb nőhöz oda ment.-Elnézést, nem tudja hol találnám meg a retyót?
-Öhm, nem-ijedt meg a nő és gyorsan ki is ment a boltból, a kávéjával. Hát...én ezt a kérdezd meg ezt nem így gondoltam. :/
-Ő se tudja-jött vissza hozzánk vállat vonva.
-Ahha...-mondtuk egyszerre Danival, közben kiadták a kávénkat, így elvettük.
Gyorsan megcsináltuk a kávéink ízesítését, utána kerestünk egy asztalt, ahol megvártuk a többieket.
-Cserélünk?-mutatott Dani a poharakra, én pedig kérdőn néztem rá.
-Miért?-mosolyodtam el.
-Csak, nyugi még nem ittam bele-emelte fel a kávéját.
-Tőlem-fogtam meg a kávémat és kicseréltem vele.
-Mi ez, mi ez? Kávé csere?-ült oda mellénk Lőrinc és Barna.
-Öhm, igen-mosolyogtam.
-Cuki-mosolyogottak ránk mind a ketten. Nekem meg elkezdett égni a fejem.
-Itt vagyokk!!!-ugrott közénk Bence és már is elkezdte zabálni a sajttortáját. A többiek is leültek az asztalhoz.
-Tök menő ez a hely!-kezdtek el röhögni Ricsiék.
-Milyen a 7.-dik, Bella?-ivott bele a kávéjába Dominik és rám nézett.
-Eddig nem nehéz-vettem fel a poharam és bele ittam.
-De cuki, cseréltetek poharat Danival!?-nézett a poharamra Izabella.
-I-igen-nyökögtem és úgy éreztem ez egyre kínosabb, Dani meg csak hátra dőlve mosolygott. Bence meg felváltva nézett ránk, értetlenül.

-Hé, nem nézünk be majd még a plazába?-pattant ki az ötlet Izabella fejéből.
-Nekem sajnos mennem kell, már így is 16.43 és nekem még dolgom van otthon-álltam fel az asztaltól.
-Én is megyek veled-állt fel Dani is.
-Oké, akkor viszont sziasztok-köszönt el tőlünk Izabella.Mi gyorsan össze szedtük a cuccainkat és elköszöntünk a többiektől. Mikor mentünk ki még vissza néztem, Dominik pedig pont utánunk nézett.

A hátam közepére se kívántam még plázába is menni velük, egész nap így is azt néztem,ahogy Domi és Iza hogy falják egymást. Az ajtón kilépve sok felhő volt össze tömörülve az égen és már valami elkezdett csöpögni. :(
-Köszi, hogy eljössz velem-néztem Danira és össze húztam a dzsekim, ő pedig egy szál rövid ujjúban volt mellettem.
-Szívesen-mosolygott rám és bele ivott a kezében tartott kávéjába.
-Te nem fázol?-néztem rá és gyorsan át szaladtunk a zebrán.
-Nem, miért te igen?
-Igen-indultunk el a buszok felé.
-Oda adjam még az én kabátom is?-tartotta felém a szövetkabátját.
-Nem, nem kell, köszi.

Fáradtan ültem le a buszon és elbambulva néztem előre. Jól éreztem magam ezen a napon, kivételese mikor nem azt néztem ahogyan Domiék csókolóznak.Lassan elindult a busz.
-Hallgathatók zenét?-kérdeztem meg Danitól.-Csak ha nem zavar.
-Nem, nem zavar nyugodtan.
-Köszi-vettem elő a telefonom és a fül hallgatom, végül a fül hallgató másik felét oda nyújtottam Daninak.
-Köszi-mosolyodott el és bele tette a fülébe.
Én meg elindítottam a The Vamps-től a Risk it all című számot.



A szám közben ráhajtottam a fejem Dani vállára és közben az ablakon néztem ki. Az ablakon végig folytak az eső cseppek és a kinti fény csillogott rajta. Dani áttette a vállam fölött a kezét és hangosan együtt hallgattuk a zenét. Imádom ezt a számot, főleg fül hallgatóval max hangerőn hallgatni. :)
Becsuktam a szemem és közben Dani illatát szívtam be, imádom az illatát. Néha pedig a kávémba ittam bele.

Városnézés: 5/5-nagyon jó volt, még az idő is jó volt a nap elején :)
Bence pólója: 5/3-mindenkinek azt mutogatta a városban :)
Dani:5/5-még haza is kísért, mikor ő kiszállhatott volna a buszon, de inkább elkísért haza és vett magának még egy jegyet a vissza útra. :)
Dominik: 5/2-aranyos volt velem, csak Izabella!!!!!
Képek:5/5-jók lettek, raktam fel az Instagramra is egyet :)
Daniról is van egy :)



2015. február 21., szombat

Szülinap (Október 7.,Kedd)

Itt az új rész, remélem tetszik! :)

Október 7., Kedd

Te jó ég!! Erre a napra, csak azt tudom mondani, hogy TE JÓ ÉG!! Ma volt Dominik szülinapja és ...TE JÓ ÉG!! (és szóismétlés!!!)
Na, jó kezdjük az elején, szép sorban. :)
Reggel már tudtam milyen napra fogok felkelni, fogmosás közben csak az járt a fejemben, hogy ma kivételesen leszarom (oké, mindig is le akartam szarni, mióta elkezdődött a tanítás...csak hát nem ment).
A suliban már is nagy volt a fel hajtás, hiszen ma van "Pats Dominik szülinapja".Az összes 6.-os csak róla sugdolózott, míg végül a nagy izgalmat a folyosón áttörő Izabella szüntetett meg. Én próbáltam figyelmen kívül hagyni, Izabella nagy "modell vonulását".

Első óra angol volt, témazárót írtunk ami szerintem jól sikerült. Következő óra irodalom volt, amin a Nemzeti dalt vettük (következő órára meg is kell tanulni), és végül egy borzalmas földrajz óra Katalin tanárnővel. Borzalmas az a nő, semmit se tanít meg nekünk és ha jegyzetelni akarsz akkor rád szól, hogy ne írjál a füzetbe, hanem figyelj oda az órán (szerencsére én bezsebeltem a nővérem föci füzetét, mivel ő már nem ide járt, hanem át ment gimibe, így nekik rendesen megtanították az anyagot ;) ). Ja, és házinak azt kapjuk, hogy ami a könyvben van kép rajzoljuk le. Pff...
Miközben mentem le a lépcsőn a szekrényekhez, arra lettem figyelmes, hogy két 8.b-és egymást fújja valami ízével.Hát persze, hogy Dani és Dominik volt az. :)

-Bella, szállj be -dobott oda nekem Dani egy flakont és fojtatta a fújást.-A szülinaposra!!!!
-Boldog szülinapot!-mondtam Dominiknak és ő leállt a fújással (ami már nagyjából Dani arcába ment) és megállt előttem.
-Köszi -mosolygott rám és mikor még mondott volna valamit... Dani ráfújt a hajára és felszaladt a lépcsőn. Dominik pedig a bosszút forralva utána.
-Uhh, de menő -jött felém Bence és kivette a kezemből a flakont és elkezdet csodálni.- Honnan szerezted??
-Dani adta, hogy fújjam be vele a szülinapost -mutogattam fel az emeletre.
-Dominik az?? Megyek!!!!!-szaladt fel a lépcsőn, én pedig elindultam lerakni a cuccomat a szekrényekhez.
-Azt mondtad, hogy nem köszöntöd fel a szülinapost -figyelmeztet Vanda és neki dőlt a szekrényeknek.
-Hallottad? -néztem rá föl és kivettem a matek felszerelésem.
-Ahogy azt is, ahogyan Bence végig üvöltött a folyóson, hogy boldog szülinapot Dominik és utána elkezdett énekelni -mosolyodott el. -Borzalmas hangja van!
-Már hallottam énekelni -emlékeztem vissza arra a nagy előadására, amit még produkált előttünk az ebédlőben is. :)
-Amúgy láttam, Barbie babát is -támasztott meg a fejét a szekrény ajtón.
-Én is, még reggel. Megint hatásos belépője volt, főleg ma -álltam fel a szekrényemtől és bezártam azt.
-Nagyon örül a fejének -indultunk el a folyóson és mind a ketten unottan előre bámultunk.
-Hát... ma van a pasijának a szülinapja. Plusz még dicsekszik is vele hogy a Dominik az - fordultunk fel a lépcsőhöz és fel mentünk azon a 8.b-ek folyosójára.
-Vigyázzz!! Vigyázzzz!!!!!! -üvöltve szaladt el előttünk Bence, mögötte pedig Lőrinc (azt hiszem a fiú WC-be menekült). :)

A dupla matek nekem egy ezred évnek tűnt (már annyira fájt a hátam a szék miatt), így mikor kicsöngettek örültem annak, hogy kiszabadultam a teremből. Mivel a suliból még nem (sport kör), legalább a bepunyat teremből kikerültem. A 7.b-nek nincs valami jó termük, eléggé kicsi és ha szeretnél szellőztetni egy idő után befagy a terem (matekon külön csoportra vagyunk bontva, vegyítve a b-kel).
Gyorsan betettem a felszerelésem a szekrényembe és kivettem a pénztárcám, gondoltam gyorsan veszek valami  enni valót sport kör előtt. A folyóson már egy csomó diák és az aula felé tartva  elhagytam a 6.-os fiúk Rubik kocka kirakós társaságát (eléggé ügyesek). A bejárati ajtón pont a Lociék mentek ki, így tartották nekem az ajtót mikor megláttak. :)
-Köszi -mosolyogtam Locira és ő csak bólintott egyet.
A levegő hűvös volt, az égen pedig nagyon szürkés, hangulat rontó felhők voltak. :(  Gyerekek rohangáltak az épület előtt és visongtak, ilyenkor mindig eszembe jut, hogy milyen volt alsósnak lenni... hát, pocsék volt. Legalábbis nekem, nem igazán kedvelt valamiért az alsós tanárom és folyamatosan az osztály előtt alázott. Szerencsére az már a múlté. :)
Miközben mentem a boltba a fejemben a The Vamps-től a Wild Heart című dal járt.

Át sétáltam gyorsan a főutcán, végül az üzletek mellet a boltba siettem. Mikor benyitottam a pénztár melletti asztalnál bandázott Domiék társasága. Dani forrócsokit ivott, amit az automatában vett, Dominik egy energia itallal a kezében röhögött, mellette pedig a barátnője mosolygott közben a haját birizgálta, Lőrinc teli szájjal nevetett (fujj), Zsombor pedig mesélte a vicces sztorijait. Oda köszöntem nekik végül mentem tovább. A pékárukhoz léptem és a legnagyobb kakaós csigát kinéztem magamnak. :)
A pénztárhoz siettem és fizettem.
- Sziasztok - köszöntem még egyszer oda a társaságnak és végül ki mentem az ajtón. Elindultam vissza suli felé, mikor mögöttem a boltból ki jött valaki és utánam szólt.
-Hé, Bella! -megismerve a hangot hátra fordultam és mosolyogva ránéztem, mégis ott volt bennem az a kérdőjel, hogy vajon mit szeretne.
-Igen? -mentem közelebb Dominikhoz és megálltam előtte.
- Csak azt akarom kérdezni, mivel tudod ma volt a szülinapom -vakarta meg a fejét és nagyon édesen mosolygott rám, amitől mindig pillangók lesznek a gyomromban.-,hogy esetleg az őszi szünetben lenne kedved eljönni...
Te jó ég!! Mit akarhat?? Tisztára megállt bennem az ütő és csak még több pillangó lett bennem.
-A szülinapi bulimra? -mosolygott rám, én pedig már elájultam volna, mivel pont ő hívott meg a bulijába. :)
-Hát... nem is tudom -mutattam azt mintha sok dolgom lenne, vagy nem is tudom miért mondtam , csak leplezni szerettem volna előtte, hogy mennyire örülök neki, hogy meghívott.
- Gyere el! Jó buli lesz - mosolygott rám még mindig azzal az édes mosolyával, végül megfordult és vissza ment a boltba.

Erre már nem tudtam mit mondani, csak öröm teli hangulattal vissza mentem a suliba. Sport körön tisztára felvontam pörögve, Lilla és Anna nem is értette az elején, hogy mi van velem. Mindenbe beleavattam őket és ők is nagyon oda voltak miatta. Így kosarazás közben is csak a buliról beszéltem Lillával (Anna inkább kosarazott, ő nagyon szeret sportolni, főleg ez a kedvenc sportja), ő is nagyon lelkes lett tőle. :)

Öcsémmel haza érve azonnal a géphez szaladtam és Vandát, Ellát web kamerázni hívtam.
-Mi történt, ami ennyire fontos? -kérdezte Ella a kamerába nézve, mellette a képernyőn Vanda is kérdőn nézett. A skype-ot tényleg akkor használjuk, mikor valami nagy dolog történt vagy nyáron (amikor alig látjuk egymást).
- Dominik elhívott a szülinapi bulijára!!! - mosolyogtam fülig érő mosollyal a kamerába.
- Hogy mi????????? -kérdezték egyszerre és én pedig még mindig vigyorogtam. :D :)

Őszi szünet:5/5-már alig várom, persze a buli miatt :)
Skype:5/4-eléggé sokáig skypeoltunk mindent megbeszéltünk, hogy majd mit vegyek fel, meg elmélkedtünk abban vajon mik fognak majd történni :)
Wild Heart:5/4-még mindig ez jár a fejemben!!!!

2015. február 14., szombat

Békülés (Október 3., Péntek)

Boldog Valentin napot, mindenkinek!! <3

Október 3., Péntek

Nehezen tudtam aludni, csak azon agyaltam, hogy lehetek olyan hülye, hogy egy semmilyen dolog miatt kivágom a hisztit. Végül reggel szép karikás szemmel keltem ki az ágyból és húztam le magamat a földszintre. Luca éppen indult már a sulijába és összevissza szaladgált a konyha és az előszoba között. Majd nem feldöntött, mire betudtam menni a konyhába.
- Ohh...de rosszul nézel ki? Meddig beszélgettél te a Danival?-nézett rám és megint kirohant az előszobába és a lábára kezdte húzni a cipőét.
Hát, igen a nővérek mindig mindent tudnak (főleg ha pasikról van szó), csak éppen most nem beszélgettünk. :(
- Nem beszélgettünk, nehezen tudtam elaludni. És amúgy meg köszi.- dőltem neki a falnak és az ujjaimat tördeltem.
- Értem... na nekem mennem kell, jó napot neked. - nyitotta ki az ajtót és azzal a lendülettel, ahogy kinyitotta bejött a hideg levegő, így beljebb mentem a konyhába. - Hello.
- Szia. - intettem neki fáradtan és a kávéfőző felé indultam.

Mikor beléptem a suliba, már is a szememmel az aulát pásztáztam, hátha ott van Dani, de sajnos nem volt (persze ők mindig bezárkóznak a "kis termükbe"). Elindultam a szekrények felé és egy ismerős arcot láttam meg.Pont a szekrényemnél állt és várt.
- Szia.-tettem le a táskámat a szekrényem elé.
-Hello.-nézet rám Lőrinc.-Beszéltél vele?
- Nem, még nem. Ma szeretném elkapni a folyóson és megbeszélni a dolgot. Személyesen szerintem jobb ezt megbeszélni. - nyitottam ki a szekrényem és levettem a kabátom, hogy berakjam.
- Hát, oké. De amúgy miért vágtad ki a hisztit?-mosolyodott el és a szekrény ajtóval elkezdett játszani.
- Ne vágtam ki a hisztit, csak...-emelkedtem ki a szekrényből (alsó szekrényem van, imádom, főleg ha az embernek neki futnak azzal, hogy "bocsi ne láttalak" :) ). Ekkor Bence jött ki a fiú öltöző felől.
- Hahhh, de rosszak ezek a WC-ék,még akkor is ha reggel van és kitakarítottak, húgy szaga van.-törölgette a kezét egy kéztörlővel.-Ohh, szia Bella.
-Szia.-csuktam be a szekrényem.
-Pedig az öltöző WC-ék jobbak, mint fönt.-nézett Lőrinc Bencére.
-Ja haver, csak tudod néha itt a WC körbe van hugyozva.
-Fönt a WC-ben, pedig mindig húgy szag van, szóval inkább jobb ez az öltöző WC.-elmélkedett Lőrinc.
-Na,jó.Én ide már tök felesleges vagyok szóval megyek.-fordultam meg.
-Várj Bella!!!- kiabált utánam Bence.
-Igen?-fordultam vissza.
-Van egy iszonyú fontos kérdésem!!-kiabált hangosan, pedig ott álltam, tőle három méterre.
-Hallgatlak.-mosolyodtam el.
-Nálatok milyen a retyó???-kérdezte fülig érő szájjal, mellette pedig Lőrinc felnevetett.
-Jobb.-mosolyodtam el jobban és elindultam megint a folyóson. Hallottam még valamennyire, hogy Bence azt mondta, hogy máskor a nőibe megy WC-ni. Hát igen, és ők az érett fiúk.Hát....kétlem. :)

A mai napot viszonylag kibírtam (tanítás szempontjából), matekon vettük a hatványokat, infón kaptunk egy kis agymosást, hogy milyen szarok vagyunk infóból (magyarul :D ) és tavaly semmit sem tanított nekünk az előző infó tanár (hát...kissé iszákos volt a tanár, az osztállyal ezt állapítottuk meg). Fizikán felelt Márk, így az óra másik felében, már csak az új anyagot vettük.
Negyedik óra tesi volt, görcsöt kapott a lábam annyit futottunk.
-Miért kell Karolina néninek kínoznia minket??-masszírozta a lábát Ella és dőlt le mindenki egyszerre az öltöző padjaira.
-Fogalmam sincs.-néztem a plafont fáradtan és szomorúan.
-Ma még nem jelentkezett a szőke herceg?-hajolt bele az arcomba Ella, én pedig ösztönösen elnevettem magam.
-Még nem.-álltam fel és elkezdtem átöltözni.
-De most mész ebédelni, ott ott lesz,nem?-kérdezte Vanda és át fésülte a haját.
-Remélem, ma még nem is láttam. Reggel beszéltem a Lőrinccel, kérdezte, hogy beszéltem-e vele, de én ugye inkább személyesen beszélném meg vele.-pakoltam össze a ruhámat a tornazsákomba.
-Értem.-sétált ki Vanda és utána mi is elindultunk lassan. Beraktam a szekrényembe a tornacuccom és elindultam az ebédlő felé. Közben abban reménykedtem, hogy remélem bent van.
Mikor beléptem azonnal megpillantottam a 8.b-ek asztalát,de  sajnos nem volt ott. :(
Elindultam az asztal felé, mert ott volt Barna és Lőrinc.
-Sziasztok.-köszöntem oda és leültem melléjük.
-Szia, na... Dani?-nézett rám Lőrinc és közben azt nézte, ahogy Barna eszik.
-Még nem tudtam vele beszélni, sehol se láttam.-tettem fel az asztalra a kezem és megtámasztottam vele az államat.-Egyáltalán van suliban??
-Ja, csak a teremben döglik.-nyelte le a falatott Barna, felállt és kivitte a tálcáját.
-Értem.-néztem Barnára.-Akkor azt hiszem megyek,szia.
-Te, nem vagy befizetve?-kérdezte meglepődve Lőrinc.
-De,igen.Csak most nem vagyok éhes.-álltam fel, betoltam a székem és elindultam az ajtó felé.
-Azért egyél.-kiáltotta utána Lőrinc.- Ne hogy a lelki bánat miatt ne egyél.
Elmosolyodtam ezen és megnyugtatásul visszaszóltam neki, hogy van egy szendvicsem.
Felmentem a termünkbe, a fiúk persze megint elvoltak (papírköpő versenyt rendeztek,ok),kihúztam a lányokat a teremből és a terem előtt megálltunk.
-Na, mi volt???-ugrált előttem Ella.
-Semmi, ne volt bent az ebédlőben. De mondta a Lőrinc és a Barna, hogy nagyjából egész nap bent van a teremben és alig jön ki.-néztem felváltva a lányokra.
-Fura.-gondolkozott el Vanda.-Mi van ha ő is ezen rágódik??
-Fogalmam sincs, de suli után muszáj elkapnom, akár ki is megyek a buszmegállóba.-szorongattam a kezem, mikor becsöngettek.

Angol után lesiettem a lépcsőn és pont az aulában láttam kisietni Danit a suliból. Elkezdtem futni felé, de pont kiment a suliból. Gyorsan kinyitottam az ajtót és hangosan utána kiáltottam, nagyjából filmbe illő lett volna ez a pillanat. :)
-DANI!!!-álltam meg az ajtó előtt ahogy kiértem. Dani hirtelen megállt és megfordult egy idő után.
-Mi az??-indult el felé mérgesen és az ajtó előtti lépcsőnél megállt.
-Figyelj..ah...-nyökögtem és közben a kezem a fejemre tettem, annyira zavarban voltam,még nem voltam olyan helyzetbe, hogy egy fiútól kellene bocsánatot kérnem.
-Igen? Hallgatlak.-nézett rám kérdőn, közben az órára nézett.
-Na,jó.  Figyelj, sajnálom ami volt tegnap, csak furcsa volt, hogy nem vállaltad el esetleg te a rádiós pozíciót az osztályotokból, mivel te egy jó barátom vagy és gondoltam legalább rád számíthatok.-néztem őszintén a szemébe.
-Oké, értem.- lépett fel hozzám a lépcsőn,aztán megállt.-Azért nem vállaltam el, mivel itt lesz nekem a felvételi és nagyon sokat kell tanulnom. Most nem tudok, ilyenekkel foglalkozni mellette, nagyon sajnálom.
Fogta meg a vállamat és mélyen a szemembe nézett.
-És marha nagy hülyeség miatt akadtál ki.-röhögte el magát.
-Na, kösz. Nem is tudom ki sértődött meg.-mosolyodtam rá.
-Szerintem mind a ketten mást hittünk.
-Igen.
-Nekem viszont mennem kell, mert megy a buszom.-nézett megint az órájára.
-Oké, jó hétvégét!
-Neked is.-fordult meg és elkezdett kocogni.
Én megfordultam és elindultam volna befele, ha... ne ütközöm neki valakinek.
-Ohh, bocsi.-mondtuk szinte egyszerre...Dominikkal.
-Szia.-nézett rám Dominik.
-Szia. - görcsbe rándult a gyomrom, előbb nyugodtam meg, hogy Danival mindent letisztáztunk. Erre meg ő is megjelenik. :)
-Tudtál beszélni Danival?-kérdezte mosolyogva, közbe a hajába túrt.
-Ez komoly?? Mindenki tud mindent?!-néztem rá kérdőn, de végül elmosolyodtam.A gumók pedig már ott voltak a torkomban is.
-Hát,igen.Meg ma egész nap nagyjából,ott nyavalygott a teremben.
-Tényleg?-tűrtem el a hajamat. Na, ez érdekes.
-Ja, na de nekem mennem kell, mivel busz.-intett a fejével a buszmegálló felé.
-Öhhm, persze. Oké, hello.-intettem a kezemmel, ő pedig lesiettet a lépcsőn.

Dani:5/5-hát kibékültünk :) (a nagy veszekedés :) ), csak nem értem ezt a nyavalyogos dolgot 
Dominik: 5/4-édes volt. :)
Zongora:5/?-mennem kéne már :)

2015. február 8., vasárnap

Blogolás

Nyugalom, mert folytatom a blogolást, csak eddig még nem volt idő írni. Sőt egy új blogot is elkezdek működtetni, amit lassan ide ki is teszek a falra. A sztorija középiskolásokról fog szólni és szerelmes lesz, többet nem akarok még elárulni.