2015. december 24., csütörtök

Érdekes buli (Október 25.,Szombat)

Október 25., Szombat

Talán az a pillanat a legfontosabb egy ember számára, mikor azzal beszélhet akivel már régóta szeretett volna beszélni és egyszer tényleg sikerül, egy órán át keresztül is. Én így voltam Pats Dominikkal, a tini lányok nagy szívtiprójával. :)
De talán a nap elején kezdem az egészet...

Reggel már nagy izgalommal keltem fel, igazából nem is tudtam aludni a nagy izgulásom miatt. Így már 6 órakor fent voltam, hogy össze készítsem mit vegyek fel és majd milyen legyen a hajam. Végül mivel úgy láttam az időjárás jelentésben, hogy ma rossz idő lesz, kivettem a szekrényemből egy bordos gatyát és egy sima csíkos pulcsit.Cipőnek meg majd egy fehér converse-t gondoltam. :)
Ezt a elgondolt szettet kipakoltam az ágyra, aztán lementem magamnak főzni egy kávét. Benyitva a konyhába apukám is kávézott (kávés család vagyunk,tudom :) ) és a híreket olvasta a telefonján.
-Jó reggelt, ilyen korán fent?- nézett fel a mobiljáról és közben bele kortyolt a kávéjába.
-Igen, nem tudtam aludni- mentem a kávé géphez és elkezdtem tekergetni, hogy milyen erősségű és mennyi víz legyen benne.
-Csak, nem a bulin izgulsz?Hallottam anyádtól!- rakta már le a mobilját és felállt a székről,hogy elmossa a poharát.
-Talán egy picit, de szerintem, csak beugrok aztán eljövök- túrtam bele a hajamba és rájöttem, hogy meg kéne mosni,mert már elégé zsíros volt.
-Amúgy ki ez a fiú?- kérdezte meg, míg a vizet folyatva mellettem, én meg megálltam a tej öntésben és lerakta a pohár mellé.
-Milyen fiú?
-Akinek mész a bulijára?
-Jaa, ő fölöttem jár eggyel és a Dani osztálytársa- vettem a kezembe a bögre kávémat és betettem a mikroba.
-És ki az a Dani?- nézett rám kérdőn.
-Na, jó, hagyjuk, mindegy...haverok- zártam le az ügyet.
-Hát, oké. De azért vigyázz magadra!!- siettet ki a konyhából.-Ma megcsinálom a kertet, szóval nem tudlak furikázni.
Nézett vissza az ajtóból, aztán végleg kiment. Jó, amúgy is Bencére gondoltam, hogy mehetnénk együtt. :)
Kivette a mikróból a kávémat, mikor már pityegett és leültem az asztalhoz. Elővettem a pizsigatyám zsebéből a lehozott telefonom és megnyitottam a messengert. Azonnal négy név ott volt és a beszélgetéseink, ahogy beléptem, először Anna, utána Bence, Domi, Dani. Danit meglátva eszembe jutott, hogy vajon mi lehet vele. Utoljára tegnap előtt reggel beszéltünk, de végül hagytam és rákattintottam Bencére.
Bella:szia, megyünk együtt Domi bulijába? :)
Pár perccel később vissza is írt:
Bence: hali, persze :)
anyám elvisz minket ;)
Bella: az nagyon jó lenne :)
Bence: oké akkor oda megyünk hozzátok ;)
hol is laktok?
Bella:oké, suli mellett lévő utcán gyertek fel és a 21-es számban ;)
Bence: köcce, akkor majd megyünk ;) legyél készen
Bella:oké :D szia :)
Bence: hali ;)
A bögrémet a mosogatóba raktam és felszaladtam az emeletre. Nem igazán tudtam, hogy mit csináljak még 4-ig (mivel akkor akartam elkezdeni készülődni), így elővettem a fizikát, utána pedig a föcit és elkezdtem azokat tanulni.

Kiléptem a zuhany alól és áttöröltem magam a törölközővel, a tükör elé léptem és belenéztem.
Belélegeztem egy nagy levegő adagot, aztán kifújtam. Izgultam a mai este miatt, próbáltam megnyugtatni magam, hogy lesz ott egy csomó jó barátom, de nem sikerült megnyugodnom.
Inkább maradtam volna itthon és esetleg csinálnék egy csajos estét, de nem. Vettem magamon egy kisebb erőt és bátorságot és elkezdtem készülődni. Megyek a buliba és beszélgetek mindenkivel, hogy jól megismerjenek! 

A kapu előtt fagyoskodva vártam, hogy Bencéék megérkezzenek, egy kicsit elcsúsztak mivel a húga otthon kiverte a hisztit, hogy ő is szeretne jönni velünk bulizni. 
Egy feketés Volvo hajtott fel a kapunk előtti behajtóra és a benne ülő három ember intett nekem, Bence az anyukájával és a húgával volt benne.
Oda siettem a kocsi ajtajához és kinyitottam. Kellemes meleg volt az autóban és én rögtön behuppantam a hátsó ülésre, Bence húga mellé.
-Jó napot!- köszöntem Bence anyukájának és gyorsan bekötöttem magam.-Sziasztok!
-Szia Bella-mosolygott rám Bence és a visszapillantó tükörbe integettet.
-Szia- köszönt nagyon aranyos hangol a húga, nagyon szép az a kislány, szőke tincsei és sugárzó kék szemei  gyönyörűek. Aranyos kis piros szoknya volt rajta, alatta egy harisnya és egy jó vastag fekete kabát, rózsaszín sapkával és pöttyös sállal párosítva, nagyon kis cuki szettje volt. :)
-Szia, Bella- hajolt hátra Bence anyja és kezet fogott velem.- Varsó Johanna, hívj csak Johannának és kérlek, tegezzük egymást.
-Oké-mosolyogtam rá és én is bemutatkoztam.-Kovács Bella.
Előre fordult Johanna és kigurultunk a házunk elől és elindultunk.
-Varsó Panna-mutatkozott be a húga is illő módon.
-Örülök, hogy megismerhetlek.
-Annyira szép vagy-nézett még mindig rám árgus szemekkel a kislány.
-Jajj, köszönöm. De te is egy nagyon szép hölgy vagy-kacsintottam rá és a visszapillantó tükörbe néztem, ahol Bence mosolygó tükörképét láttam.
-Húgika ezt mindenkinek elmondja-szólalt meg Bence az anyós ülésen.
-Ez nem igaz-mordult fel Panna és a kezében tartott sapijával játszott.
Bence megint ezen jót mosolygott.
-Bella, te tudod milyen lesz ez a buli?-koncentrált Johanna a vezetésre, közben a visszapillantó tükörből rám nézett.-Bence csak annyit mondott, hogy bulizós.
-Ja, mert egy buli milyen lehetne?-nézett rá Bence.
-Hát...én nem tudom-néztem a tükörbe, de nem nézett fel, hanem még mindig az utat nézte és a körforgalomnál elkanyarodott.

-Ez az a ház?-nézetem rá Bencére, aki utánam jött. Most néztem meg mi van rajta, egy aranyos kötött fehéres pulcsi, kötött sárgás sál és egy elegáns szövet kabát. Valaki ma kiöltözött. :)
-Ja-sétált a kapuhoz és benyomta a kapucsengőt. Én ekkor kezdtem el izgulni, de nagyon. Ez Pats Dominik bulija, én pedig itt állok a házuk előtt...Te jó ég!!
Lassan kinyitódott a bejárati ajtó és nagy szerencsémre nem ő jött ki rajta, hanem Lőrinc. A nagy izgalom után egy kicsit megkönnyebbültem, de rájöttem,hogy ha úgy is bemegyek látni fogom őt, mint házi gazdát.
-Sziasztok!!!-jött oda a kapuhoz és kinyitotta nekünk, kezében egy pohár volt, amibe újra belekortyolt.-Egy kicsit késtettek.
-Tudjuk és bocsi-néztem a poharában lévő italra.
-Ezt ne nekem mondjátok, hanem Dominak-mutatott be a házba.
Én elindultam a lépcső felé, hogy bemenjek a házba, de ahogy közelettem az ajtóhoz, egyre jobban verni kezdett a szívem, már majdnem kiugrott a helyéről. Már kintről lehetett hallani a Wiggle című szám és a bent lévő röhögés és kiabálás.
Egyre jobban lassítottam, féltem bemenni, mivel olyan emberek is vannak ott, több is akiket egyáltalán nem ismerek. Az ajtó előtt pedig már teljesen lemerevedtem, mikor meghallottam Izabella hangját is. Nem kellett volna ide jönnöm, én hülye. Vajon észre veszik ha most elfutok? :/
-Valami baj van?- súgta bele a fülembe a kérdést Bence.
-Semmi-néztem fel rá, ő pedig érdeklődve nézett rám.
-Figyi, elmehetünk ha nem szeretnél itt lenni-léptünk be az előszobába, ami tele volt kapátokkal és különféle cipőkkel. -,sétálhatunk is egyet.
Bence továbbra is suttogott. Domiék háza, nagyon szép volt, kívül is belül is. Egy fehér lépcső vezettet fel a hálószobákhoz, az előszoba pedig két kisebb képekkel teli folyóson a konyhába és a nappaliba.
-Nem, jó így. Maradjunk csak-súgtam neki vissza.
-Tuti?-vette le a cipőjét.
-Igen-néztem a levetett cipőjére és én is elkezdtem levenni a kabátom és a cipőt.
Értékelem azt Bencében, hogy ahhoz képest hogy állandóan hülyül és tud gyerekes lenni, baromi figyelmes és bír néha felnőttesen is viselkedni.
Mikor mind a ketten készen voltunk, Lőrinc intett nekünk, hogy menjünk. Egy kisebb folyóson mentünk végig a nappalihoz, én közben a falon lévő képeken futott végig a szemem.
Amint a nappaliba értünk újra elkezdtem izgulni, egy csomó ismeretlen csaj és két ismeretlen fiú volt ott. Nyeltem egy nagyot és Dominikra nézte, de talán nem is kellett volna mert Izabella ült az ölecskéjében. Feszengve éreztem magam, inkább ki is mentem volna a szobából, de rögtön. :/
-Fiúk, lányok!! Hoztam nektek még két embert!-mutatott ránk Lőrinc, aztán vissza ült a többiek mellé.
Az arcok nem valami szívélyesen néztek ránk, inkább olyannal, hogy "itt van két pisis a nagy 8-9.-ek között".
Azért mind a ketten köszöntünk nekik aranyosan, Bence persze mindenkinek bemutatkozott, nagyjából végig szaladt. Aztán Dominiknál megállt pár szót váltani. Ezt követően vissza jött hozzám és megállt előttem.
-Domi azt mondta, hogy konyhában van kaja, meg piha. Ha éhesek vagyunk vagy szomjasak akkor menjünk oda-mutatott a konyha felé.-Meg rohamozzuk?
-Persze-mosolyogtam rá és mind a ketten a konyha felé vettük az irányt, közben magamban morgolódtam, hogy milyen bunkó most Domi, miszerint csak ül ott a helyén és kb. pillanatnyilag le se szar minket és még Lőrincet is kiküldte értünk, aztán csak kiküld minket a konyhába, hogy "am van kaja, meg innivaló". A konyhába érve pizza, többféle chipses zacskó és sokféle innivaló várt minket (természetesen sör is volt ott, gondolom a kis 9.-ek hozták).
A konyha baromi jól nézett ki, én ebben a házban csak ámulni tudtam, olyan jó a berendezés. Csak is ez az egy pozitívumom van per pillanat. Barna szekrényekkel és világos barnás márványköves pult. Le is ültünk Bencével a kis fa székekre ami a konyha közepén lévő asztalnál volt és elkezdtünk egy hawaii pizzát enni.
-Ez eddig, nem is olyan rossz-vágott be egy teljes szeletett a szájába.
-Ja-néztem szomorkásan a pizzámra és haraptam egyet.
-Kérsz egy sört?-vette a kezébe egy Soproni feliratú sört.
-Kösz, nem-mosolyodtam el.
-Figyi, ha nem gond én vissza megyek a többiekhez-állt fel a tányérjával együtt.
-Persze, menj csak-nem szívesen engedtem volna el, de ez egy buli és tudom, hogy Bence milyen. :) Örült!! :D
-Állj!! Azt miért viszed?-képedtem el, mikor láttam, hogy fel kapta a sört is.
-Szomjas vagyok!-nézett lazán az üvegre.
-És pont arra?-böktem az üvegre.
-Ha kiürül, ezzel lehet egy buliban, jól üvegezni-mosolygott úgy, mintha már megivott volna egy pár olyat.
-Jajj, te! Korán kezded- engedtem el és vissza tértem a pizzámhoz.
Egy darabig még pizzát ettem, majd öntöttem magamnak egy kis gyömbért. Miközben az kortyoltam, ránéztem a telomra, hátha írt Dani. De sajnos nem.
Azon gondolkoztam, hogy írjak-e Ellának. Bár fura lenne ha már is lelépnék, mintha csak kajálni jöttem volna és már el is megyek.
-Hali-köszönt rám valaki, én pedig gyorsan eltettem a telom.
-Szia-köszöntem vissza mosolyogva, de zavartan. Érdekes, hogy valaki itt leszólít.
-Zita vagyok-nyújtotta a kezét én pedig megráztam azt-, te pedig biztos Bella.
-Igen, honnan tudod?-na most még inkább zavarba jöttem.
-Dominik már beszélt rólad-ült le mellé és kibontott egy dobozos limonádét. -Nagyon szép vagy.
-Öhm...köszi- ittam bele az italomba és érdekesen néztem rá. Mi az hogy Dominik beszélt rólam????
-Egy suliba jártok igaz?-dobolt a kezében tartott dobozon.
-Igen, fölettem jár egyel.
-Ja, szimpi vagy neki- mondta és végig nézett rajtam.
-Tényleg??
-Igen, mindig emlegettet téged is, ha a buliról volt szó, hogy te is jössz és nagyon ari vagy.
-Ohh, értem. Tök jó- hajtottam le a fejem és birizgáltam a kezemben lévő poharat. Próbáltam az arcomat takarni is, mivel eléggé elpirultam. Remélem nem fogja kiszúrni. Amúgy Zita, nem is olyan vészes mint a többi lány akit bent láttam, már mint kedvesebbnek tűnik és nem olyan beképzelt mint Iza.
-Amúgy te hova jársz suliba?- néztem fel rá és belekortyoltam a gyömbérembe.
-Budapestre, 9.-es vagyok. Még Domival két éve jártunk egy suliba, mikor ő 6-os volt, én pedig 7-es.
Csak utána a mi utolsó egy évünkre, ugye át ment a ti sulitokba.- vette le magáról a bőrcsekijét, ami alatt egy "My life..." feliratú póló volt, sima szürke, rajta az írás fehéren. Hosszú, egyenes barna haját pedig kiengedte.
-Igen, Danival és Lőrinccel együtt- néztem a szemébe, ami ki volt húzva fekete szemceruzával.
-Pontosan, am bírom őket jó fejek-ivott bele a limonádéjába.
-Igen, azok- meredtem magam elé és eszembe jutott Dani, mi lehet vele? Nagyon régen nem beszéltünk.-Figyi, bocsi, ha itt hagylak...de...mindjárt jövök
-Okés, hali-intett nekem, én pedig ki siettem a konyhából. Nem a nappali felé vettem az irányt, hanem a másik irányba mentem amerre tudtam a konyhából. Egy teljesen tiszta üvegablakhoz értem, amit elhúzva a kertbe vezettet, így ki is mentem oda. A levegő frissessége jól esett, leültem a fűbe és felnéztem az égre.
Talán 10 percig úgy ültem és csak voltam ott, nem szerettem volna itt lenni. Vagyis...ah nem tudom. Elővettem a mobilom és Danira klikkeltem.
Bella:Hali, mi van veled?
-Nem fagysz szét itt kint?-jött felém valaki a hátam mögött, a hang ismerős volt és újra görcsbe rándult a gyomrom, nem mertem hátra nézni.
-Nem. Jó itt-néztem a mellém leülő Dominikra, aki kíváncsian fürkészett.
-Nem jó a buli? Vagy hogy hogy itt kint vagy?-mosolygott rám.
-Csak Danira várok, hogy válaszoljon-mutattam fel a telomat neki.
-Ohh, értem-nézett előre a kertben és a hangján azt hallottam, mintha csalódott lenne.-Jó helyen van, Peking nem akármi.
-Igen, csak sajna, alig tudunk beszélni.Ez a idő eltolódás nem annyira jó.
-Van köztettek valami?-nézett rám megint és a kíváncsiságával már égetett, nagyon fura volt.
-Mi?-kezdtem el röhögni.-Dehogy, csak jó barátok vagyunk.
-Ohh, értem. Ja, Dani jó fej srác és elárulom, igenis ért a lányokhoz-kacsint rám.
-Ezt most hogy érted?-néztem rá értettlenül.
-Vicceltem, ki ne ismerné jól a lányokat-röhögött.-Am volt már egy barátnője, Briginek hívták. Nem volt nekem annyira szimpi a csaj és hát az is lett a kapcsolatuk vége, hogy a csaj megcsalta őt, az egyik haverunkkal.
-Jujj, ez biztos rosszul esett neki.
-Igen, végül az lett, hogy Brigi össze is jött azzal a sráccal.Dani nem is akarja őket látni. Mi pedig mint haverjai próbáltunk neki mindig is segíteni, hogy ne törődjön velük és hogy felejtse el a csajt.
-Ez hány éve történt?-pörgettem a kezembe lévő telefont és kíváncsian néztem Dominikra.
-Másfél éve, azóta szerencsére eltudta őket felejteni, de Brigi nevet, nem is akar hallani.
-Érthető, hiszen nem jó ha valakit pont az az ember csal meg, akit szeretsz és bízol is benne.
-Hát..igen-bólintott egyet a fejével. Már nem is izgultam annyira, ahogy belevesztem vele a beszélgetésbe, már nem is foglalkoztam azzal, hogy éppen kivel beszélgetek. De azért ez tényleg durva,amit Daniról mesélt. Szegény. :/
-Azért ezt ne említsd meg neki, hogy meséltem erről. Sőt nem is jó ha felhoznád neki, örülünk mi Lőrinccel, hogy talán túltette magát ezen a dolgon.
-Jó, nem fogom. Azért köszi, hogy ezt velem megosztottad.
-Ha már a barátja vagy, jobb ha tudsz erről-mosolygott rám.
-Köszi-néztem rá hálásan.
Egy ideig csöndben voltunk és a csillagokat néztünk, baromi jó volt vele együtt lenni. Ez az emlék tutira mindig meg marad, amikor a saját buliján kijön hozzám, hogy ne legyek egyedül és együtt bámuljuk a csillagokat és ő pedig nem megy vissza a többiekhez.
-Amúgy veled mi van?-szakította meg a csöndet.
-Meg vagyok, köszi-mosolyogtam rá és közben rá néztem a telomra. Már 18.12 volt.
-Nem úgy kérdezem, hanem hogy a sulival, hogy állsz vagy éppen tervezel-e valamit a szünetre?-mutogatott a kezével. Te jó ég!! Az a mondat marat bennem a legjobban, hogy tervezek-e valamit a szünetben. Általában egy ilyen kérdés után, szokták az embert valahova elhívni. Áhh, csak reménykedhetek.
-A suli megy, a szünetre pedig még nem tervezek semmit se, max. Dani izgalmas útjáról fogok majd érdeklődni-mosolyodtam el.
-Tudod, nekem sincsenek nagyon még programjaim, de mi lenne, ha...-te jó ég!!!, na jó nem kell reménykedni lehet, hogy tényleg elhív valahova. Irtóra dogozott a szívem, már azt hittem, hogy ő is hallja.- elmennénk együtt valahova, mondjuk egy kis kávézás a városban, meg séta.
Mi???? Te jó ég!!!!! Ez olyan, mint egy randi meghívás!!!! Majdnem sikítani tudtam volna, a suli összes csaj irigy lenne most rám. El haraptam a szám szélén mutatkozó mosolyt és egy laza választ dobtam oda neki.
-Oké, úgy se szeretnék, egy otthon ülős szünetet-néztem rá és már majdnem kiugrottam volna a bőrömből.
Végül rá jöttem, hogy miért is hívna randira, mikor van barátnője. :/
-Oké, akkor ez egy laza baráti program-igen, teljesen kibökte a baráti program dolgot. :/
-Az.
Bólintottam rá a dologra és úgy éreztem, most kéne menjek. Valahogy ez a gondolat átjárta az agyamat, hogy most menjek. Mintha valami jelet kaptam volna, hogy már minden szép jó meg volt Dominikkal, Izabella ne rontsa el.Inkább menjek.
-Figyelj! Baj ha én most elmennék lenne egy fontos dolgom-néztem rá félve, hogy erre hogyan fog reagálni.-,tudom nem szép dolog valakit ott hagyni a szülinapi buliján, főleg a szülinapost nem, de...
-Nyugodtan, nem tartalak vissza-vágott bele a szavamba és annyira aranyosan mondta, hogy elmosolyodtam rajta.
-Köszi-álltam fel a fűből.
-Azért elkísérlek a kapuig, mint ahogy egy házi gazdának kötelessége.
-Oké-mosolyodtam el és bementünk a házba.

A többiektől gyorsan elköszöntem, bár nem ismertem meg a fél társaságot,na mindegy...Aztán gyorsan Bencével váltottam egy pár szót, hogy nyugodjon meg, busszal is haza tudok menni.
Dominik elkísért a bejárati ajtóig, ahol felöltöztem.
-Köszi a meghívást, amúgy-néztem rá hálásan.
-Semmiség, máskor is szívesen látlak.
Jujj, ez a mondat!Tuti, belepirultam, így lehajtottam a fejem és eszembe jutott valami.
-Jajj, tényleg! Ezt neked hoztam-vettem elő egy kisebb ajándék dobozt.-Boldog szülinapot!!
-Köszi-mosolygott rám.-Mi van benne?
-Majd meglátod-kacsintottam rá és össze húztam a kabátom.
-Valami csörgős dolog-tette a füléhez és rázogatta.
-Valami olyasmi.Ne, ne bontsd ki-tettem a kezemet a kezére, a bőre hideg volt és selymes.Ott is hagytam volna örökre a kezemet,de inkább gyorsan elhúztam.-, majd ha elmegyek inkább akkor.
-Hát, oké-mosolyodott el és kinyitotta a bejárati ajtót és elkísért a kapuig.-Haza találsz?
-Persze és még egyszer köszi.
-Tényleg semmiség. Akkor neked jó utat, szia.
-Szia-mosolyogtam rá és becsuktam magam után a kaput, ő pedig vissza ment a többiekhez.

Körülbelül egy 10-15 percet gyalogoltam a busz megállóig a friss és hűvös levegőn. Az utcák ki voltak hallva, alig találkoztam emberekkel. A buszra fel szállva gyorsan helyett foglaltam és elővettem a telefonomat zene hallgatásra.
Az utcán ezernyi autó reflektor fénye világította be az utat. A bambulásomból, egy pittyenés lökött ki.
Dani: jól vagyok, bocsi hogy nem tudtam írni
Bella: semmi baj, milyen a hely?
Dani: imádom
Bella:de jó :)
Dani: az, milyen Domi bulija?
Bella: már eljöttem
Dani: mi történt?? :O
Bella: semmi, csak már nem volt kedve ott lenni :/
         inkább haza megyek aludni :)
Dani: :)
        okés, Bence?
Bella: ő ott maradt
Dani: értem
        unatkozom, van valami téma? :D
Bella: hogy hogy? nem mentek már is valahova?
Dani: van időm...
Bella: hát, oké...
        kedvenc film, zene?
Dani: sablon témák? :D
Bella: aha, általában bejönnek :)
Dani: hát most nem :)
Bella: ja, vettem észre :)
         na, de komolyan kedvenc szám?
Dani: :)
McBusted - Get Over It
Bella: nem ismerem
Dani: keress rá, jó szám ;)
Bella: oké, majd megnézem
Dani: neked?
Bella: nekem nagyon nincs
Dani: de ha megvan, írj ;)
Bella: oké :)
Dani: oké, ezt akkor ki beszéltük :)
         kedvenc banda?
         okés a tiéd könnyű, az 1D tuti köztük van :D
Bella: de gonosz vagy :)
         am...igen :D meg a The Vamps
Dani: azt tudtam :D
Bella: 5 Seconds of Summer, Coldplay
Dani: Coldplay-ről hallotam, de egy számot se ismerek :/
Bella: Magic az jó tőlük ;)
         te jössz!! :)
Dani: McBusted, 30 seconds to mars, Nirvana ;)
Bella: tudok mit hallgatni a szünetben ezek után;)
Dani: :'D
Bella: film?
Dani: Életrevalók
Bella: az jó :)
Dani: neked?
Bella: Az emlékek őre :) <3
Dani: még nem láttam
Bella: ne már, ez komoly :O
Dani: ja :/
Bella: majd megnézzük ;)
Dani: okés :D
        jujj, mennem kell majd beszélünk ;) :*
Bella: oké :)
         jó "nyaralást" :) :*

Buli: 5/4-elment, az a Zita be is jelölt facen :) aranyosnak tűnik. Jajj és Domi *-*
Dani: 5/5-jó, hogy tudtunk beszélni :) meg vannak a számok, amikkel el leszek a szünetben :)
Busz: 5/3- elaludtam egy picit a buszon, hupsz :/ szerencsére le tudtam szállni :D




Nagyon boldog karácsonyt kívánok nektek!!! :) <3 Remélem tetszett és sajnálom, hogy csak most tudtam részt hozni :( Megjegyzések érdekelnek, kérlek írj! ;) 
Julie Miss ** 

2015. december 21., hétfő

Hamarosan!!

-Ez az a ház?-néztem rá Bencére, aki utánam jött. Most néztem meg mi van rajta, egy aranyos kötött fehéres pulcsi, kötött sárgás sál és egy elegáns szövet kabát. Valaki ma kiöltözött. :)
-Ja-sétált a kapuhoz és benyomta a kapucsengőt. Én ekkor kezdtem el izgulni, de nagyon. Ez Pats Dominik bulija, én pedig itt állok a házuk előtt...Te jó ég!!
Lassan kinyitódott a bejárati ajtó és....... Hamarosan!!!!

2015. október 5., hétfő

2015. augusztus 23., vasárnap

Baráti csevej (Október 23., Csütörtök)

Október 23., Csütörtök

Este nem nagyon tudtam elaludni, egész éjjel arra vártam, hogy Dani írjon valamit, fogalmam sincs mi van vele. Szerencsémre az álmosság elöntött és a képernyő bámulása helyett elaludtam, számomra olyan volt, mint egy kisebb kábulat vagy egy elájulás az álmosságtól.Talán az álom tündér fújt rám egy álmosság port amitől teljesen kiütöttem magam. :) Vicces érzés mikor csak úgy elbóbiskol az ember és nem is tudja, hogy most hogyan is aludt el. :) Érdekes...
Viszont ebből az elkábult alvásból egy pityegés keltett fel, a telefonom volt ami mellettem volt az ágyon. Gyorsan feloldottam és először megnéztem az időt: 08.09-et mutatót. A telefonom képernyőjén még egy messenger chat-fej volt megjelenve, sajnos azt nem látta ki küldte, mert a profilkép nem mutatkozott meg a körben, így ráléptem, hogy megtudjam nézni ki írt és mit.
Dani: BOLDOG SZÜLINAPOT!!!! :) :* 
bocsi, ha csak most írok, de nálunk 8 órával korábban van és nem tudtam írni tegnap reggel pakoltunk, akkor a repülőn se tudtam, aztán meg amikor tudtam volna nálatok már késő volt és azt hittem alszol
Te jó ég, annyira örültem, hogy írt! :) 
Bella: semmi baj nagyon örülök, hogy írtál, köszi :)
am hol vagytok? milyen a hely? :O
Dani: Pekingben :P kurva jó :)
Bella: :O ez most komoly?? mázlista, biztos szép lehet :)
Dani: az, de sajna most mennem kell, majd beszélünk még :)
Bella: oké, szia :)
Ezek után már nem tudtam aludni, inkább lementem és főztem magamnak egy kávét.Beültem a nappaliba és elővettem a telefonomat (reggeli rutinom), apukám nem volt otthon, mivel ő is egy korán kellő ember, így gondoltam elment vásárolni. :)
Miközben nézegettem az instámat, hirtelen újra felpattant egy chat-fej. Ráléptem és akkor láttam, hogy Bence írt nekem. :)
Bence: haliiiiiii :)
Bella: szia :) mizu?
Míg vártam, hogy válaszoljon továbbra is az instát néztem, hogy valaki rakott-e fel valami érdekes képet, de csak celebek. Aztán: "Bence fényképet küldött neked". Meg is nyitottam, de azonnal el is dobtam a telefont, egy kisebb sikollyal. OMG!! :D
Bence:
jól vagyok, köszi
ezt tegnap csináltam, jól áll a szemüveg mi?? :)
Bella: az nem kifejezés :/
Így igaz... na jó, ez iszonyú ijesztő ez a kép, inkább írtam még valamit, csak hogy egyre feljebb csússzon a kép.
Bella: honnan van? :)
Bence: az utcán találtam a földön Budapesten, azt felpróbáltam :)
Na, ennél a mondatnál, szó szerint megakadt a torkomon a kávé. Már ott fuldokoltam a kanapén, mikor anyukám a konyhából benyitott a nappaliba.
-Bella, te vagy az??-jött befele a szobába.
-I-i-gken- nyökögtem ki nagy nehezen.
-Jól vagy?- nézett rám kérdőn.
-Persze, csak félre nyeltem- mosolyogtam rá, megköszörülve a torkomat, aztán ő kiment a nappaliból.
Letettem inkább a kanapéval szemben lévő asztalra a bögre kávémat és vissza tértem Bence kalandos szemüveg sztorijához.
Bella:ugye nem hoztad el? 
Bence: neem, biztos valakié inkább vissza raktam a földre :D
de előtte csináltam vele egy csomó szelfit, küldjek még????? :D
Bella: áhhh, nem kell
már láttam egy kép látványa után, hogy neked milyen menő a szemüveg
Bence: ugye, ezzel kéne csajoznom (elgondolkozó emoji)
Bella: ja... :D
Hát, azt a smilet nem tudom miért raktam oda, de nem akartam megbántani, se azzal, hogy nem jó neki a szemüveg.
Bence: na én mentem, nézek valami ilyesmi menő szemcsit magamnak 
szia :) 
ui.: azzal fogok majd csajozni :D
Bella:oké, szia :)
jó vásárlást! :)
Te jó ég!! Fújtam ki a levegőt, már azért eléggé ismerem Bencét, hogy tudjam mennyire dilis, de mindig valami újabb és újabb hülyeséggel áll elő.
Mai nap mással nem is telt, megnéztem egy filmet, beszéltem Annával facen és vártam, hogy ír-e Dani, de nem írt. :/

Neveletlen hercegnő 1.,2.: 5/5*-úgy imádom, mind a kettő részt újra megnéztem *-*
Bence szemüvege: 5/3-még esete elküldte, hogy mit vett. Hát...igen, ez lenne az a hiper-szuper menő szemcsi, amivel lehet csajozni. :D
Imádom, már engem is meghódított!!! *-* (nem, egyáltalán nem :D )

2015. augusztus 19., szerda

Szülinap!! :) (Október 22., Szerda)

Nagyon sajnálom, hogy ilyen ritkán tudok részt hozni, de ide-oda utaztam és nem igazán voltam gép közelben. Attól tartok, hogy mikor elkezdődik a tanítás ugyan úgy nem fogok nektek nagyon hozni részeket, mivel ez az évem eléggé kemény lesz. De szeretném mindenképp majd befejezni ezt a blogot és ezen kívül még van két sztori a fejemben amit majd biztos meg akarok veletek osztani. Tudom magamról, hogy nem vagyok olyan jó író és ezt szeretném is fejleszteni, hogy majd jobbnál jobb írásaim legyenek. 
Addig is remélem olvassátok továbbra is az írásaimat.
Julie Miss**

Október 22., Szerda
Hivatalosan ma töltöttem be a 13. élet évemet. Ilyenkor reggel a család egy-egy "Boldog szülinapot!" mondattal jutalmaz és facebookon a barátok jó kívánságokkal szórják tele az üzenőfalamat, bár az én esetemben talán jön 20 felköszöntés.
A suliban mindenki ünneplőben mászkált a folyosókon, felszabadultan és boldogan, mivel ez volt az utolsó tanítási nap a szünet előtt.
A szekrényemnél lepakolva már láttam Ellát aki felém siet és már sejtettem mit fog mondani nekem.
-Boldog szülinapot!!!- állt meg előttem és a táskájában valami után elkezdett turkálni, végül egy muffinal teli dobozt húzott elő.
-Úristen, köszönöm!- vettem át tőle a felém nyújtott dobozt és megöleltem.
-Szívesen,de egy jó barátnak jár ez a szülinapján- kacsintott rám és ledobta a táskáját a szekrénye elé.-Ugye én voltam az első?
-Nem, Luca! - mosolyodtam el, közben kinyitottam a dobozt, ami tele volt egy csomó szépre díszített muffinal. Annyira jól néztek ki, hogy ki is vettem egyet reggelinek. :)
-Jó, a családtagjaidon kívül- nézett rám komoly arccal.
-Hát, ha őket nem számítjuk...akkor a portás-tettem a hangsúlyt a portás szóra.
-A portás? - nézett rám döbbent arccal és leállt a tankönyv pakolásban.- Annyira jóban vagy a portással, hogy tudja mikor van a szülinapod?
-Nem, nyugi. Csak vicceltem, te voltál az első- adtam meg neki a győzelmet.

-Ez az- emelte fel a kezét győztesként-, am azt hittem Dani lesz az első.
-Nem-mosolyodtam el, de ez a mosoly azonnal le is törlődött az az arcomról, hiszen eszembe jutott, hogy ma fognak elutazni a családdal. Így sajnos ma nem fogom látni, sőt egész szünetben se a legjobb barátomat.
-Bella, valami baj van? - hajolt hozzám közelebb.
- Semmi, jól vagyok. Csak eszembe jutott, hogy ma utazik el és tök fura, hogy nem lesz itt a szülinapomon.
-Hát, igen. De itt van Domi.
-Igaz- mosolyodtam el és már abban a reményben égtem, hogy ma felköszönt.
-Mikor is lesz Domi bulija?- csukta be a szekrény ajtaját Ella és elindult a folyóson.
-Most, szombaton-tettem fel a vállamra a táskát és követtem Ellát.
-Huha és fel vagy már készülve?- nézett rám kérdőn.
-Hát...mondhatni. De most úgy vagyok, hogy van és nincs is kedvem elmenni. Egy picit tartok is az egésztől, de majd csak lesz valahogy.
-Ott lesz Bence is és vele jóban vagy, plusz ő még az osztálytársad is, szóval ő lesz a te embered- kacsintott rám, engem meg átfutott a jó érzés.- Amúgy meg bármikor leléphetsz és estleg engem is felhívhatsz ha akarsz velem talizni buli után és mindent elmondani, hogy mi történt.
-Oké, azonnal téged foglak hívni, ha unatkozom.
-De nem fogsz unatkozni, hanem bulizni fogsz- nézett rám szúrós szemekkel és valahogy minden áron ezt akarta belém verni.
-Nem vagyok egy party állat típus.
-Ezzel mondjuk nem kötözködök.
-Kösz- nevettem el magam.
Mielőtt beléptünk volna a terembe, három számomra fontos jó barát ugrott elém.
-BOLDOG SZÜLINAPOT!! -kiáltotta egyszerre Vanda, Anna és Bence.
-Köszönöm, nektek is- köszöntem meg nekik hálásan.
-Azért jó ötlet volt az is, hogy még tortát is nyomunk az arcába- vonta meg a vállát Bence.
-Nem, Bence az nem volt jó ötlet- nézett rá Vanda már kiakadva.
-Hát...nekem min..
-Majd neked megcsináljuk Bence,oké?- vágott a szavamba Vanda.
-De, nekem egy fóka kell. Már mondtam egyszer.
-Jajj...-ment vissza a terembe Vanda, már szerintem kikészülve.
-Még vehetsz tortát Bence, amivel még arcon dobhatsz- próbáltam vigasztalni.
-Tök mindegy- ment vissza ő is a terembe.
-Nem a teremben kéne várni a tanárt?- hallottam meg magam mögött az osztályfőnökünk hangját.
-Elnézést, már megyek is- fordultam a tanár felé és besiettem a terembe.

Ma csak az első két óra volt megtartva, igazi szülinapi ajándék. A két óra eltelte után mindegyik osztály levonult a tornaterembe és megnéztük az október 23.-i ünnep műsort, amit a 6. osztály adott elő. Ilyenkor mindenki szét szokta magát unni a műsor közben, így egyesek beszélgetnek valakik meg telefonoztak. Én inkább végig néztem, néha pedig vagy Vandával vagy Bencével beszélgettem, mivel ők ültek mellettem.
-Annyira jó az a kövér gyerek, bajusszal olyan, mint egy papa fóka- súgta oda nekem Bence, nagyon élvezve a műsort. Én erre teljesen lefagytam, mivel...ez eléggé fura kijelentés volt tőle.
-Erre inkább nem mondok semmit se- nézetem döbbenve Bencét és miközben ő elmeredve nézte a műsort (bár szerintem inkább a kövér kisfiút), én elnéztem abba az irányba ahova talán nem kellett volna. Az előttünk lévő sorban ott ült Dominik, mellette természetesen Izabella, de akkor is muszáj volt oda néznem, hogy meg vizsgáljam ünneplőben. Hát, azért nem azt mondom, hogy rosszul áll neki az ünneplő. Még egy pár másodpercig talán gyönyörködtem is benne, mikor pont felém nézett. Én viszont azonnal elkaptam a fejem nagy égéssel, tuti kipirultam.

A műsor végig szinte már nem is tudtam figyelni, újra és újra levetítettem magam előtt ahogyan rám nézett. Szerencsémre a műsor végére, tiszta vörös lett a fejem, sőt még iszonyú melegem is volt.
-Bella, jól vagy?- tette a homlokomra a kezét Vanda és mint minden diák mi is felálltunk a helyünkről.
-Miért?- kérdeztem tőle érdeklődve, mintha nem tudnám, hogy ég a fejem.
-Mert tiszta meleg és piros a fejed- tette már mind a két kezét az arcomra.
-Dominik láz- mosolyogtam rá, már kínosan.
-Gyere, wc!- indultunk el a diákokkal együtt kifele a tornacsarnokból és azonnal az egyik öltöző wc-hez mentünk.- Mi történt??
-Csak rám nézett, nekem már annyi is elég- kezdetem el magamon nevetni és meg mostam az arcom.
-Jajj, nyugi én is, így vagyok Ákossal- dőlt a falnak, én meg felnézetem a tükörbe ahol láttam az ő arcát is, ahogy mögöttem állt.
-Szerintem vigyázhatnál vele, nem valami szimpi srác- fordultam meg, hogy közvetlen vele tudjak beszélni, ne a tükörképével.
-Mindenki ezt mondja- nézett unottan a tükörbe.
-És téged az cseppet se érdekel, ha nem komplett a pasi vagy éppen rossz úton jár?- néztem rá döbbent arccal.
-Minden lány szereti a rossz fiúkat- kacsintott rám.
-Na figyelj! Egy, én nem szeretem a rossz fiúkat. 2, ha Domira is céloztál, akkor ő nem az- fordultam vissza a tükörhöz és a mérgesen elkezdtem a törlőkendőt a tartóból tépkedni.- Azért Daninál rákérdezek az Ákosra.
-Oké és bocs, ha esetleg megbántottalak.
-Semmi baj- fordultam meg kifújva a levegőt.- Szerintem menjünk fel a terembe.
-Oké.
Miközben a terem felé mentünk már nem is szóltunk egymáshoz, ezen gondolkoztam amit az előbb mondott, hogy "Minden lány szereti a rossz fiúkat". Ezt miért mondta vagy ezzel mire célzott?? Valahogy ez az egész napomat felemésztette azzal, hogy ezen gondolkoztam. Vandával nem akartam csak ezen jobban összeveszni, mert azért tudom, hogy ő milyen természetű. De hagyjuk is ezt...

Este, mint minden szülinapos estén, anyukám elkészíti nekem a kedvenc ennivalómat és valami finom tortát is csap a menümhöz, apa és a tesóim pedig az ajándékot kotorják elő nekem, addig én csak a szobában lehetek, nehogy lássam mit fogok majd kapni vagy éppen mi lesz a szülinapos vacsi. :)
-Bella!! Gyere!!- hallottam a nővérem kiabálását a földszintről. Igen, mi mindig egymásnak a földszintről kiabálunk fel az emeletre, mivel lusták vagyunk egymáshoz felmenni és kulturáltan szólni, hogy kaja van vagy éppen segíts nekem, meg stb..
Kinyitottam az ajtómat nagy izgalommal és lerohantam a lépcsőn. Az előszobában állt mindenki (a család) és engem vártak, bezzeg a szokásos közös ajándékkal. :)
-Boldog szülinapot!!- mosolyogtak rám és apa csinált is rólam egy képet, de jó. :/
-A fotót azért már mellőzhetnénk, már nem vagyok 4- mosolyogtam rájuk, de ők csak büszkén néztek. Na, ilyenkor ijesztő csak a szülinap. :) Mikor a szüleid elkezdik a régi sztorikat, például hogy, "emlékszem mikor még a szobájában játszott a Barbie-val".
Hát, igen. Gondolom minden gyerek mikor kicsi volt, játszott valamivel. :) Végül Luca felém nyújtotta az ajándékom, én pedig elvettem tőle. Szét bontottam a csomagolást és egy CD volt benne,de nem akarmi, Taylor Swift-től a Red album. :)
-Köszönöm- néztem rájuk elégedetten, nekem már egy kis CD is elég ajándék volt. Anyukám behívott minket a konyhába, hogy most már együnk és hát a kedvenc ételeimmel leptek meg. :) Meggyleves, Quesadilla és sajttorta. :) Imádom. <3
Mindenki leült és el is kezdtünk enni, már nagyon éhesek voltunk. Mondjuk nem csoda, mert 20.14 perc volt. :)
-Mi volt ma a suliban?- nézett rám anya miközben a levest ettük.
-Semmi, ünnepi műsor és az ofő jó pihenést kívánt a szünetre- kanalaztam bele a levesembe-veletek?
-Káosz a munkahelyen- szólat meg apukám, miközben abba hagyta az evést és újra mert a fazékból.
-Nálam, ugyan az mint nálatok- nézett rám Luca.
-Hozom a másodikat- állt fel Anya az asztaltól és elvitte a leveset.
-És nálad?- néztem rá, ő pedig letett a leveses fazekat a tűzhelyre.
-Gyerekek, fejlesztés, semmi különös- tette le az asztalra a Quesadilla-t.
-Aha, olyan furák vagytok. Csöndesek- néztem rájuk érdeklődő tekintettel.
-Talán a fáradtság- kezdte el fel vágni a másodikot apu.
-Zalán, te eddig meg se szólaltál?
-Mert, eszem- nézett rám, aztán elkezdte enni amit a tányérjára pakoltak.
Oké...

Bezárkózva a szobámba, bekapcsoltam a magnómat és beletettem a most kapott CD-et. Már meg is szólat az első ismerős szám, amitől már is eszembe jutott Dani. Vajon most már milyen messze van, még mindig nem mondta nekem, hogy hova is utaztak a családjával?

Gyorsan letelepedtem a gépem elé és felnéztem facebook-ra, amúgy is kíváncsi voltam már, hogy kik írtak az üzenőfalamra. Kb. egy 16 ember, aminek már tökre örültem, sajnos Dominik nem volt közöttük, sőt még Dani se láttam, bár ő repülőn ül. Miközben írogattam vissza a "köszi :)" kommenteket felpattant egy ablak és abban a pillanatban megállt a szívem. :O
Dominik: Szia :)
Bella: szia :)
Dominik: mizu?
Bella: jól vagyok
Ja, csak majdnem szívrohamot kaptam attól, hogy ő írt rám.
Dominik:az jó, jössz a bulimba?
Csak meredtem magam elé és néztem, hogy mit írt. Jajj, még nem kérdeztem meg anyjáéktól, pont vacsinál akartam, de kiment a fejemből. :/
Dominik: hahhooo, ott vagy?
Bella: igen, tudsz egy percet várni :)
Dominik: persze
             még nem kérdezted meg az ősöktől? :)
Bella: valami olyasmi, mindjárt jövök
Dominik: oké :)
Gyorsan leszaladtam a földszintre, ahol anyát meg is találtam a konyhában mosogatás közben.
-Mit szeretnél, még egy kis tortát?- mosolygott rám, én pedig felültem mellé a konyhapultra.
-Nem, szeretnék kérdezni valamit, anélkül, hogy apához küldenél megkérdezni a dolgot.
-Mondjad!
-Elmehetek a Dominik bulijába- néztem rá kérdőn, reménykedve, hogy igent mond.
-Valami új pasi?- nézett rám nagyon mosolyogva.
-Anya!!! Mikor először említettem neked Danit is, ilyesmi volt a reakciód és ez nem szimpi- mosolyogtam rá.
-Oké, de ki ő, csak annyit mondj!
-Dani egyik osztálytársa!
-Ohh, értem és Dani is megy?
-Nem, ő a családjával elutaztak.
-Hova?- hagyta abba az utolsó pohár elmosásával és felém fordult.
-Nem tudom, nem mondta.
-Értem, ki lesz még ott akit ismerek?
-Danit nem is ismered- néztem rá elmosolyodva.
-Jó, még nem találkoztam vele személyesen, de hallottam róla rajtad keresztül jó dolgokat és aranyosnak tűnik.
-Igaz. Bence lesz még ott.
-Ohh, a dilis?
-Ő nem dilis, csak...hiperaktív- oké, ezt nem gondoltam át, de hát Bencére mit lehetne mondani. Na jó, ezen azért el kéne gondolkozni, hogy milyen is Bence. :)
-Oké, benne vagyok. Elmehetsz, de csak egy feltétellel..
-Köszönöm, köszönöm, köszönöm-öleltem át nagy izgalommal és ránéztem.- Mi lenne az a feltétel?
-Ha 10-re itthon vagy és nagyon vigyázol magadra és Bencével maradsz együtt, még akkor ha most Bencére kell bízzalak, te jó ég!!- nevette el magát anya.
-Na, jó. Szegény Bence most eléggé sok rossz kritikát kapott magára a háta mögött- nevettem már én is.

-Na, akkor jó?
-Persze. Ja és szombaton lesz a buli- néztem vissza a konyhából kifele menet és felszaladtam a lépcsőn.
Gyorsan a gépem elé ültem és felnyitottam Dominik ablakát.
Bella: megyek :)
Dominik: király! akkor várlak :) (ja és egyébként, Boldog szülinapot!! ;) )
Bella:köszi :)
Nagyon megörültem annak amit írt, mindegy, hogy itt vagy az üzenőfalamon, ugyanazt jelenti. :)

Szülinap:5/5- király napom volt, úgy gondolom, jaj és Dominik *-*, csak sajnos Danival nem tudom mi van és nem is írt :( na, mindegy, lemegyek még lopok egy kis sajttortát :) 

2015. július 19., vasárnap

Részek

Kedves olvasók!
Sajnos megint nem tudok írni egy darabig, de a megígért részeket fogom hozni. :)
Nagyon sajnálom, tényleg nagyon fogok igyekezni.
Julie Miss **

2015. július 7., kedd

Átlagos nap (Október 16., csütörtök)

Tudom, hogy régen hoztam nektek részeket és emiatt nagyon szégyenlem is magam. Sok ok miatt nem volt időm írni pl. nem volt kedvem, nem volt ötletem vagy éppen vendégek voltak nálunk. De most már ezerrel írom az új részeket, mivel mindjárt eljutunk ahhoz a részhez ahonnan egyre izgalmasabb lesz a történet. 
Most is csak egy kisebb részt hoztam, remélem ez is elnyeri a tetszéseteket. 
Julie Miss**

Október 16., csütörtök
Reggel könnyen kikeltem az ágyból és gyorsan el is készülte. Miközben a tükör előtt álldogáltam és próbáltam valahogy megcsinálni a hajamat, azon gondolkoztam, vajon hogyan kellene köszöntenem a Danit, ha már tegnap egymással gonoszkodtunk.
Végül maradtam annál a döntésnél, hogy nem csinálok semmit se, majd ő el lő a tegnapi dologhoz egy poént.

A sulihoz megint úgy értem oda, hogy nagy tömeg volt. Ilyenkor az út is tele kocsikkal, egyes autók parkolnak, hogy a gyereküket bekísérjék, valaki csak félre áll, hogy kirakja a suli előtt őket. Néha ezt a nagy kocsi forgalmat meg-meg zavarja egy biciklista vagy egy gyalog ember. Mi pont a gyalogok csoportjába tartozunk a családdal. :)
Anyukám néha letud minket kísérni a suliba, ha munka előtt van még egy kis ideje, bár pedagógusként van ránk ideje. :)
Néha én előbb elindulok a suliba, mint Zalán és anya, ilyenkor gyorsan csak elköszönök anyától és sok sikert kívánok neki a munkához, Zalánnal meg megbeszélem, hogy menjek-e érte suli után vagy ne. Hát ma éppen nem kellett. :)
A suliba igyekező diákokat pásztáztam végig a szememmel, hátha Danit is meglátom. Hát...nem pont úgy lett ahogy gondoltam, hogy meglátom és oda szólok neki valami murist.
-Hali, Taylor -fogta meg hirtelen a hátam mögött Dani a vállamat. A frászt hozta rám, egy picit még meg is pattantam.
-Hali -néztem rá gonosz tekintettel.
-Uhh... Mi ez a gyilkos tekintet? -húzta a száját és kinyitotta nekem az ajtót udvariasan. -Hölgyem? -játszotta a kis szerepét, végül én is csatlakoztam. 
-Oh, köszönöm uram. Nagyon figyelmes ön ma reggel -mosolyodtam el és beléptem a suliba, Dani pedig utánam.
-Na, akkor ebből írj egy dalt -sétáltunk a bal oldali lépcső felé, hogy Dani feltudjon menni a terméhez, én pedig a elmegyek a szekrények felé.
-Jaj, oké. Az lesz a címe, hogy "Love Story" -mosolyodtam el és elkanyarodtam a szekrényke folyosójára és hátra felé mentem, hogy még lássam Danit.

-Tökéletes -formált az ujjaival egy kisebb kört, aztán eltűnt, mert felment a lépcsőn és már a fal is eltakarta.
Mikor megfordultam pont neki mentem egy számomra igen fontos személynek, Dominiknak.
-Bocsi -mondtuk teljesen egyszerre és hirtelen elnevettük magukat. Valahogy az volt az a pillanat ami igazán különleges volt, talán nem az ügyetlenségem miatt, hanem amiatt, hogy mindketten röhögtünk a semmin.

Végül elköszönt tőlem egy cuki mosollyal.

Ezen a napon más különleges dolog nem is történt, szokásos órák, szünetek. Mondjuk ének órán megint megmutatta nagy tudását Bence. :)

Taylor Swift: 5/4 -kezdek bele jönni a szerepbe, este még Dani rám is írt hogy haladok-e a dallal :)
Dominik: 5/5-az a mosoly *-*

2015. június 24., szerda

Luca szülinapja (Október 15., Szerda)

Ha tetszett kérlek, írj valamit kommentbe vagy iratkozz fel! :)

Október 15., Szerda

Ez a nap is eljött. Luca ma lett 17 éves!!!!!
Eldöntöttem, hogy csinálok neki egy Oreo-s tortát, mivel imádja az Oreot. Tegnap apával a házba valahogy be is csempésztem a hozzávalókat, csak hogy Luca ne lássa. :)

Reggel a sulinál a szokásos autók száza és gyerekek sietése a suliba. Nem is nagyon azt néztem, hogy éppen kik mennek be, hanem a napsugárzástól megcsillanó vizes füvet és a fákon sárgás-pirosos leveleket. Ebből a gyönyörködésből Ella zavart vissza a valóságba.
-BELLA!! - fogta meg a vállam és a szemembe nézett. -Már egy órája neked kiabálok!
-Tényleg?-néztem rá kérdőn.
-Igen.
-Bocsi, nem nagyon...figyeltem-makogtam összevissza, mégis mit tudtam volna mondani. Bocs Ella a fákban gyönyörködtem...hát,nem...
-Ja, vettem észre-nevette el magát és valamin megakadt a szeme vagy inkább valakin.-vagy talán Dominikban gyönyörködtél?
-Öhmm...-mosolygott rám egyre furább arccal Ella, amitől már szinte megijedtem volna.-Csak most látom én is.
-Aha-bólogatott nagy mosollyal az arcán.
Amúgy tényleg nagyon cuki volt Domi, talán el is pirultam. :)

Az első órán angolon szódogát írtunk, úgy érzem én mindent tudtam, de majd meglátjuk, hogy hogy sikerül. Mellettem amúgy Bence ült óra közben, aki nem igazán tanult, szóval próbáltam neki a lapomat mutatni. :)
Csak az volt a gáz, hogy pont a mögöttünk lévő padon ült a tanár. Jajj...
Bár az a jó, hogy az angol tanárunk az ofőnk, így talán elnéz nekünk pár dolgot. :) Remélem...
Egy kimerítő angol után (na,jó! igazából nem volt az, csak most tök jól hangzik :) ) egy dupla biosz következet, a mi kis kedvenc tanárunkkal Városi Árpád tanár úrral. Imádjuk ahogy tanít, jó fej, vicces, de mellesleg tényleg belénk veri az anyagot.
-Előző órán a mediterrán terület élővilágát vettük át, gondolom senki se akar felelni belőle?
Ennél a kérdésnél nagy csend volt az osztályban, mindenki próbált úgy tenni mintha meg se hallottuk volna ezt a kérdést. :)
Bence és Boti mögöttem elkezdtek egy sorozatról beszélgetni, ami  tegnap ment a tv-ben. Gondolom a The Walking Dead-ról volt szó, azért a sorozatért mostanában odáig vannak a fiúk.
Mellettem Anna a füzetén elkezdte pörgetni a tollat, előttünk Tibor és Bálint elhalkultak a nagy beszélgetésük közepette. Én csak néztem körbe az osztályon, ahogy mindenki azonnal elkezdett mással foglalkozni vagy éppen ijedt arccal néztek a tanárra.
-Jó, hát akkor menjünk tovább az anyaggal!-vette elő a tábla filcét a tanár egy kisebb szürkés zöldes tokból és felírta a táblára a mai anyag címét. "A lombhullató erdők".
Mikor elkezdtem volna írni azt ami a táblán van, valaki megbökött hátulról. Hátra nézve Bence mosolygott rám és egy kisebb papír gumót tartott felém a kezében. Elvettem tőle a papírt és előre fordulva elkezdtem kibontani. Gyorsan még a tanárra néztem, hogy nem figyel-e, de szerencsére nem, hanem a táblára írta a bükkfa jellemzőit.
Bence: "Nagy Dánielke miért nem jön a Domi bulijába?"
Bella: "Várj te is jössz? :)"
Bence: "Persze :D Há én vagyok a party állat :) ;)"
Bella: "Ja, igen :D
          amúgy azért nem jön a Dani, mert elutazik a családjával"
Bence: "Ahh...értem"
Itt abba is hagytuk a levelezést, mivel már eléggé le voltunk maradva a attól ami a táblán volt. :D

Negyedik óra,pihi óra. Technika.
Ilyenkor mindenki csoportokba rendeződve beszélget és közben csináljuk azt a kézműves feladatott amit kapunk. Hát...most is így volt. :)
A mi kis csoportunk Vanda, Ella, Bence, Bálint és én alkottuk (Anna inkább most Lilla mellett volt).
-Mit fogsz csinálni a buliban Dani nélkül? - húzódott hozzám közelebb Bence és ezt a mondatát suttogva intézte felém, hogy mások nagyon ne hallják. Én is hasonlóan vissza súgtam neki a válaszom.
-Miért mi csinálnék? - mosolyodtam el. -Nem vagyunk összekötözve, különben is csak barátok vagyunk.

-Oké, csak mert már úgy összeszoktatok - kötött egy csomót a madzagon Bence és átfűzte a lyukon.

 -Csak jó barátok lettünk, ennyi - néztem rá, közben a tűvel ügyetlenkedtem, próbáltam én is a lyukon át húzni.
-Aha, am hova is megy?
-Nem tudom, azt nem mondta - gondolkodtam el. -Mikor is lesz a buli?
-Október 25.-én - nézett fel rám Bence.
-Ja, igen - az még eléggé messze van... -várj, hogy hogy akkor van?
-Mert Domi az őszi szünetre rakta, így mindenkinek jobb is, mint most egyik hétvégén mikor még mindenki a sulira koncentrál vagy csak egyesek koncentrálnak -nevette el magát.
-Igaz -néztem Bencére, ahogy a tűvel ügyetlenkedik és közben halkan suttogva beszél hozzám.
-Miről megy a dumcsizás ott? -szólt hozzánk Vanda és azonnal mind a ketten elhallgattunk.
-Semmi, csak Bellának elmondtam, hogy a fókák igen is hasznosak -mondta grimaszolva hozzá.
-Pff.... ja -tört ki belőlem a nevetés, de inkább vissza tartottam, mert akkor gyanúsak lennénk. :)
- Jajj... ez nem lehet igaz, na figyelj Bence -ült közelebb Bálint Bencéhez és elkezdték megbeszélni egy fóka és egy sirály hasznát. :) Csak én nem értem, hogy most ezek ezzel mit is akarnak?

Irodalomon csak tovább mentünk az anyaggal, különösebb dolog nem is történt.
Haza érve az öcsémmel együtt, ő fölment a szobájába leckét írni, én pedig azonnal lefoglaltam a konyhát. :)
A rejtek helyről elővettem a tortához való hozzávalókat és kitettem a konyhapultra.
Úgy gondoltam, hogy zene nélkül unalmas sütni,főzni, szóval gyorsan felszaladtam az emeletre a laptop-ért. Meg amúgy is azon volt a recept, aminek a segítségével elkészíthetem a tortát.
A nappaliból még elcsórtam a hordozható mini hangszórót és hozzácsatlakoztattam a géphez. Kikerestem a Youtube-ot a neten és beírtam a keresőbe egy zene szám címét. Taylor Swift-State Of Grace
Imádom Taylort, nagyon jó számai vannak, jó dallam és szöveg. talán még csodálom is, amit elért az életében. A semmiből ő is épített valamit, a saját stílusát, amit megoszt az emberekkel. :)
Zene hallgatás közben megszólalt egy másik szám is, amit már rögtön tudtam, hogy a telefonom lehet az. Ránéztem a kijelzőre és kérdőn néztem magam elé, hogy vajon Dani miért hív engem.
Bár ma suliban nem is beszéltünk, mivel nem igazán találkoztunk össze és nem is kerestük egymást.
-Szia -vettem fel a telefont.
-Hali, mit csinálsz? -szólt vissza a vonal másik végéből.
-Én most éppen tortát készítek -halkítottam le a hangszóróból éneklő Taylor és vissza mentem a konyhapulthoz folytatni az oreok szét választását. Krém, keksz külön tálba.
-Aha és közben Taylor Swiftet hallgatsz? -szűrődőt ki a nevetése a telefonból.
-Igen, mi ezen a vicces? -szóltam bele sértődötten.
-Semmi, csak nagyjából Taylor ugye a volt kapcsolatairól írja a dalait és szerintem a szakítás utáni csajok hallgatnak Taylor Swiftes dalokat -kezdett el csak még jobban röhögni.
- De kis szemét vagy -néztem fel az oreok szétválasztásából és úgy éreztem, hogy ezt még vissza kell kapnia tőlem -, amúgy miért hívtál? Azért, hogy azon röhögj, hogy én Taylor Swiftet hallgatok?
-Nem, nem -kezdte abba hagyni a röhögést, de szerintem már könnyezett. -csak arra voltam kíváncsi, hogy te mit csinálsz. Mivel én még itt vagyok a suliban, mert lekéstem a buszt. Gondoltam addig felmehetnék hozzátok és segítenék házit írni vagy mit tudom én.
-Hát...mivel olyan gonosz voltál várd ki a suliban a következő buszt, szia -tettem le a telefon önelégülten és ezzel tisztáztam is a dolgot. :)

Mikor kész is lettem a tortával és a díszítéssel, felhívtam Lucát, hogy mikorra ér haza. Pont időben készen voltam, mivel akkor szált le a buszról. :)
Lehívtam Zalánt, meggyújtottunk 17 gyertyát és így vártuk, míg meg nem érkezett.
-Boldog szülinapot!!! -ugrottunk elé a tortával együtt és láttam rajta, hogy tökre meglepődött.
- Te jó ég, nagyon szépen köszönöm! -nézett ránk hálás tekintettel, közben lerakta a székre a cuccait. -Ez Oreos torta?

-Igen, mivel tudom, hogy szereted az oreot -mosolyogtam rá és behúztam a konyhába, hogy kóstolja meg.

Fókák: 5/5-Bence facen csinált egy csoportot, aminek a neve természetesen az, hogy "A fókák hasznos állatok". Plusz a csoportba bele tett a fókákról egy csomó fura képet :D
Dani: 5/3-este írt még, hogy milyen kegyetlen vagyok, mint Taylor a pasijaival. :)
Ez van , túl kegyetlen vagyok :)

2015. június 11., csütörtök

Kedves olvasók!

Kedves olvasók!!
Az elkövetkezendő pár hónapra biztos, hogy rengetek új részt fogok írni (bár elkezdtem az új részt,de leragadtam a 4. mondatnál :D ). Remélem minél többen leszünk a jövőre nézve a blogon és ti kis olvasóim is ajánljátok másoknak a blogot, esetleg ide-oda kiteszitek és továbbra is követitek a bejegyzéseimet. :)
Szeretnék majd kérdezz-feleleket is csinálni,hogy több dolgot megtudjatok rólam, meg persze a történetről. :)
Hamarosan jelentkezem minél több új résszel!!
Julie Miss **

2015. április 23., csütörtök

Blogolás

Kedves olvasók!
Nagyon sajnálom, hogy eddig nem tudtam írni, de nagyon sok dolgom volt/van.
Úgy gondolom, hogy csak szünetekben fogok tudni blogolni, de amikor csak tudok (és van kedvem vagy megszáll az ihlet) írok majd. :)

Julie Miss

2015. március 13., péntek

Gondolatok (Október 13., Hétfő)

Most egy kisebb résszel jöttem, de írom a kövit. :)

Október 13., Hétfő

A hétvégémet lehet jónak mondani, hisz szombaton Domiékkal város nézés, vasárnap tanulás, meg pihi. :)
Egész hétvégén próbáltam a fejemből elhessegetni Dominikot, olyan rossz őt mással látni. Hát...igazából nem ment nagyon, inkább csak rajta rágódtam. :/
De elkezdődött az új hét, én mindig az mondom, hogy egy új hét, új lapot nyithat (új évnél is mondom). Már mint új lehetőségünk van a változásra, felejtésre. Én mondom és nekem nem megy, mindig elhatározom magam, de még se sikerül. Főleg Dominikkal kapcsolatban. Nem is tudom, hogy mit írjak erről a napról. Igazából ugyanolyan volt, mint a többi nap. Órák, folyóson mászkáló diákok, Dominik édes mosolya (kiverem a fejemből, kiverem Bella!!). Egy teljesen átlagos nap. Viszont elkezdtem szervezni a suli rádiót, már meg van a beosztás, jövőhéttől zenélünk. :)

Írás:5/4-még sok a tanulni valóm, így megyek :/
Irodalom:5/3-szeretünk verset tanulni :)

2015. február 27., péntek

Szombati lazulás (Október 11., Szombat)

Október 11., Szombat

Reggel a telefonom csengőhangjára ébredtem (Right Now), pedig nem is állítottam be ébresztőt. Persze a telefonom képernyőéről rám mosolygott a kis bolondos Bence.

-Igen? - vettem fel a telefont, tisztára fáradtan. Mivel ez a bolond 6.35-kor felébresztett.
-Jóóóóó regggeeeelllltttttttttt!!!-üvöltött bele a telefonba, én pedig megviselt arccal távol tartottam a készüléket a fülemtől.
-Mit akarsz, Bence, reggel fél 7-kor?? - beszéltem bele a telefonba félig, pedig már vissza estem volna az ágyba.
-Te nem jössz? - hallottam szomorúra vált hangját, én pedig értettlenül meredtem magam elé.
-Még is hova? - ásítottam egy jó nagyot és a hajamba túrtam.
-Neked nem szóltak? - hallottam a hangján, hogy teljesen meglepődött.
-Na jó, Bence. Én nem tudok semmiről se, szóval avass be! - kezdett már elegem lenni.
-Szóval, ma bemennénk a városba, várost nézni. Dani ötlete volt - kezdte elmondani, én pedig nem értettem, hogy nekem miért nem szólt Dani. -Meghívta Barnát, Lőrincet, engem, Dominikot, Izabellát - na, de jó - Ricsit, Zsombort és téged is mondott.
-Hát, nekem nem szólt - mondtam egy picit letörten.
-Akkor írj neki... -hajolt el a telefonttól és a háttérben valamit makogott. -Meg kéne keresnem a Budapestes pólóm, ha má' oda megyünk.
-Jó, akkor írok neki. Szia, sok sikert a póló kereséséhez - mosolyodtam el és letettem, miután mondott egy sziát.
Bágyadt arccal (fáradtság miatt), kikerestem Dani nevét a messengerben és ráírtam.
Bella: szia
Dani: hali
Bella: Bence, mondta hogy mentek Budapestre várost nézni
Dani: igen és neked ma reggel akartam szólni, csak gondoltam még alszol
Bella: hát nem... mivel a dilis Bence felébresztett 
Dani: ohh, viszont készülődj
         asszem a 09.20-as busszal jöttök, én meg a Domi és Lőrinc útközben felszállunk
Bella: oké, hello :)
Dani: hali :)
Letettem a telefonom az éjjeli szekrényre, felkeltem és leindultam a konyhába. Benyitottam , anya már ott sürgött valamit, Luca pedig főzte a kávéját.
-Jó reggelt - néztek egyszerre rám, én pedig intettem nekik és megtöröltem a szemem, még egy picit a fáradtságtól.
-Ki hívott? - kortyolt bele a kávéjába Luca.
-Bence, csak mondta, hogy mennek be Budapestre.
-És ilyenkor fel kell hívnia? Én arra ébredtem, hogy nálad csörög a telefon - tette le az asztalra a bögréjét, én meg bementem a spájzba, túrni magamnak valami reggelit. Kétszer is benéztem a hűtőbe, végül maradta a vajas pirítósnál.
-Bocsi - néztem Lucára, aki csak legyintett egyet. -Amúgy én is bemehetek a városba velük?
Néztem anyára, aki a szakácskönyvet bújta.
-Mit csinálnátok?
-Várost nézünk - mentem a pirítóhoz és beletettem a kenyeret.
-Ki megy még?- nézett fel a Biosz füzetéből Luca.
-Ugye Bence, Dani, Dominik, Izabella, Lőrinc, Zsombor, Ricsi, Barna - mutattam az ujjamon, -Meg én, ha elengedtek.
-Nem sok egy picit ez a sok fiú? - mosolyodott el a szakácskönyv felett anya.
-Jajj... - vettem ki a pirítóst a pirítóból.
-Oké oké, kérdezd meg apádat, én azt mondom, hogy jobb lenne a itthon maradnál.
Na, akkor irány a nappali.
Apa a gépen lógott, azt hiszem a híreket nézte. Amikor pont beléptem, fel nézett a monitorról.
-Jó reggelt, Bella! -kattintott egyet az egérrel. -Hogy hogy ilyen korán fent vagy?
-Daniék kirándulást, bár inkább várost nézést terveznek és elmehetnék velük? -sétáltam oda hozzá és megálltam. Ő pedig valami autó balesetről olvasott.
-Anyád mit mondott?-nézett megint fel a monitorról.
Persze, mindig ezek a szokásos mondatok "kérdezd meg apádtól!" "anyád mit mondott?". Teljes forgatókönyv szöveg. :)
-Azt, hogy kérdezzem meg tőled, hogy elmehetek-e?
-Oké, tőlem elmehetsz. Én nem tartalak vissza.
-Köszönöm-léptem hozzá közelebb és adtam neki egy puszit. Apákkal gyorsabban el lehet intézni egy ilyen "elmehetek-e" dolgot. :)
Gyorsan kiszaladtam a konyhába, anyának elmondani azt hogy mehetek és minden egyéb dolgot vele megbeszélni. Például mikorra érjek haza és nagyon vigyázzak magamra.

Elhúztam a zuhanyfüggönyt és kiléptem a törölközőre.Már nagyon izgultam a mai nap miatt, hiszen ott lesz Dominik is, meg hát a barátnője. :/
Szerettem volna, ha az egyik barátnőm eljönne velem, mivel egyedül 8.-kal fura lenni. De a barátnőim közül senki sincs annyira jóban a 8.-kal, és nem tudom hogy Dani megengedné-e hogy valakit vigyek magammal (bár szerintem igen). Oké, mondjuk ott lesz a Bence, de ő nem olyan mint egy barátnő, szeretem meg minden, de akkor is kéne valaki lány akivel tudok még lenni mellettük (Izabella...nem, biztos nem). Attól tartok, hogy néha csak menni fogok mellettük ők meg nagyban beszélgetnek, én meg bele se tudok szólni. Ilyenkor érzem azt, hogy nem is kéne ott lennem, mikor nem tudok mit szólni csak hallgatok. :/
Talán nem is kéne elmennem. Ilyen gondolatokkal a fejemben megálltam a tükör előtt és sóhajtottam egy nagyot. Kezembe vettem a szekrényen lévő telefon és tárcsázni kezdtem Ellát.
-Hálló?-szólt bele a telefonba, én meg a hangja hallatán megkönnyebbültem egy picit. Ő mindig tud nekem segíteni. :)
-Szia Ella! Én vagyok az, Bella.
-Szia Bella!
-Segítened kéne.
-Mi a baj? Mondjad-lepődött meg.
-Az történt, hogy Daniék mennek be a városba és engem is meghívtak és ugye ott lesz a Dominik, Izabella, meg az egész banda, plusz Bence. De attól tartok, hogy én ott semmibe se tudnék bele szólni, hisz ők egy összeszokott banda, én meg tök felesleg lennék.
-Engem miért nem hívtak meg???-háborodott fel Ella (persze csak viccből).-Na, figyelj. Nyugi, ott lesz a Bence, legyél vele és Dani is kedvel téged. Biztos nem leszel egyedül, mert Dani is rögtön oda menne hozzád. Menj el, legalább kedveltesd meg magad a többiekkel is.
-Izabellával is?-kérdeztem szinte navalygos hangsúllyal.
-Hát... vele nem muszáj-nevetett bele a telefonba.
-Oké, köszi.
-Hajrá, érezd jól magad. Na, szia.
-Hello-tettem le a telefont és feltöltöttebb lettem. :)

Fáradtan értünk fel a citadellához, viszont nagyon jó volt a hangulat.Mindenki nagyon sokat nevettet a buszon is, meg persze út közben is. Csak Izabella és a barátnője nyavalygót útközben (persze ő hozott valakit), hogy nekik fáj a lábuk és a fiúk meg túl undorítóak (tudjuk, hogy minden fiú mennyire perverz, ez van).
Az idő ma kedvezett nekünk, szép nap sütéses nap volt. De azért egy dzseki bőven kellett, mert azért eléggé hűvös volt.
Lőttem egy pár képet gyorsan (egyikbe bele ment Dani :) ), aztán vissza mentem a többiekhez, akik leültek egy padra.


-De, de komolyan-röhögött Dominik, én pedig leültem Dani mellé.
-Miről van szó?-érdeklődtem, közben Dani oda adta a napszemüvegét, mert látta, hogy hunyorogtam. :)
-Csak Ricsi nem hiszi el, hogy...
-Hagyjuk, menjünk a Starbucksba-állt fel a padról Iza és elindult a barátnőjével együtt, utána pedig Domi.
-Hát, oké-álltunk fel egyszerre Danival, még összeszedtük a cuccainkat és mindenki után mentünk.-Iza mindig ilyen pöffeszkedő?
-Rosszabb-mosolygott rám Dani.-Hallottam, hogy Dominik meghívott a bulijába?
-Igen.Te jössz?-néztem rá.
-Öhmm, nem. Én elutazom az őszi szünetre-sétáltunk lefele a többiek után.
-Értem-hajtottam le a fejem és elgondolkoztam. Te jó ég, én nélküle ott mit csinálok!
-Nagyon vigyázz magadra majd!
-Oké-néztem rá furán, mivel nem értettem miért mondja.-Miért is?
-Csak vigyázz magadra-mosolygott rám és a többiek után felszálltunk a buszra, hogy vissza menjünk a Széll Kálmán térre.
-Oké.

Kinyitottuk a Starbucks ajtaját és nagy zajjal tömörültünk be (Ricsi, Barna,Zsombor és Lőrinc elől szakadtak valamin, Bence telefonált, Dominik és Izabella kézen fogva mentek be, Iza barátnője pötyögött a telefonján, mi pedig Danival mögöttük).Friss kávé szag volt és tele emberrel a helyiség. Elindultunk a pult felé és megálltunk.
-Te mit iszol?-hajolt oda hozzám Dani.
-Én szerintem egy lattett-néztem végig a kínálaton.
-Oké.
-Te?-néztem rá.
-Két lattett kérünk-hajolt oda a pulthoz, mivel mi azonnal sorra kerültünk.
-Milyen névre írjam?-nézett ránk egy fiatalabb, barna hajú nő.
-Dani és Bella-mutatott kettőnkre.
-Rendben-vett le két poharat a többi közül és elkezdte írni a neveket.
-Én majd fizetem-vette elő a pénz tárcáját.
-Nem-kezdtem el kutakodni a táskámban, viszont túl későn mert Dani pont oda is adta a pénzt.-Vissza fizetem.
-Nem, nem kell-mosolyodott el és elindultunk a pult végére, hogy elvegyük majd a kávénkat.
-De igen.
-Ohhh, van sajttorta-ugrott közénk Bence.-Király ez a bolt, am hol a klotyó?
-Nem tudom, kérdezd meg.
-Oké-ment el mellölünk és egy idősebb nőhöz oda ment.-Elnézést, nem tudja hol találnám meg a retyót?
-Öhm, nem-ijedt meg a nő és gyorsan ki is ment a boltból, a kávéjával. Hát...én ezt a kérdezd meg ezt nem így gondoltam. :/
-Ő se tudja-jött vissza hozzánk vállat vonva.
-Ahha...-mondtuk egyszerre Danival, közben kiadták a kávénkat, így elvettük.
Gyorsan megcsináltuk a kávéink ízesítését, utána kerestünk egy asztalt, ahol megvártuk a többieket.
-Cserélünk?-mutatott Dani a poharakra, én pedig kérdőn néztem rá.
-Miért?-mosolyodtam el.
-Csak, nyugi még nem ittam bele-emelte fel a kávéját.
-Tőlem-fogtam meg a kávémat és kicseréltem vele.
-Mi ez, mi ez? Kávé csere?-ült oda mellénk Lőrinc és Barna.
-Öhm, igen-mosolyogtam.
-Cuki-mosolyogottak ránk mind a ketten. Nekem meg elkezdett égni a fejem.
-Itt vagyokk!!!-ugrott közénk Bence és már is elkezdte zabálni a sajttortáját. A többiek is leültek az asztalhoz.
-Tök menő ez a hely!-kezdtek el röhögni Ricsiék.
-Milyen a 7.-dik, Bella?-ivott bele a kávéjába Dominik és rám nézett.
-Eddig nem nehéz-vettem fel a poharam és bele ittam.
-De cuki, cseréltetek poharat Danival!?-nézett a poharamra Izabella.
-I-igen-nyökögtem és úgy éreztem ez egyre kínosabb, Dani meg csak hátra dőlve mosolygott. Bence meg felváltva nézett ránk, értetlenül.

-Hé, nem nézünk be majd még a plazába?-pattant ki az ötlet Izabella fejéből.
-Nekem sajnos mennem kell, már így is 16.43 és nekem még dolgom van otthon-álltam fel az asztaltól.
-Én is megyek veled-állt fel Dani is.
-Oké, akkor viszont sziasztok-köszönt el tőlünk Izabella.Mi gyorsan össze szedtük a cuccainkat és elköszöntünk a többiektől. Mikor mentünk ki még vissza néztem, Dominik pedig pont utánunk nézett.

A hátam közepére se kívántam még plázába is menni velük, egész nap így is azt néztem,ahogy Domi és Iza hogy falják egymást. Az ajtón kilépve sok felhő volt össze tömörülve az égen és már valami elkezdett csöpögni. :(
-Köszi, hogy eljössz velem-néztem Danira és össze húztam a dzsekim, ő pedig egy szál rövid ujjúban volt mellettem.
-Szívesen-mosolygott rám és bele ivott a kezében tartott kávéjába.
-Te nem fázol?-néztem rá és gyorsan át szaladtunk a zebrán.
-Nem, miért te igen?
-Igen-indultunk el a buszok felé.
-Oda adjam még az én kabátom is?-tartotta felém a szövetkabátját.
-Nem, nem kell, köszi.

Fáradtan ültem le a buszon és elbambulva néztem előre. Jól éreztem magam ezen a napon, kivételese mikor nem azt néztem ahogyan Domiék csókolóznak.Lassan elindult a busz.
-Hallgathatók zenét?-kérdeztem meg Danitól.-Csak ha nem zavar.
-Nem, nem zavar nyugodtan.
-Köszi-vettem elő a telefonom és a fül hallgatom, végül a fül hallgató másik felét oda nyújtottam Daninak.
-Köszi-mosolyodott el és bele tette a fülébe.
Én meg elindítottam a The Vamps-től a Risk it all című számot.



A szám közben ráhajtottam a fejem Dani vállára és közben az ablakon néztem ki. Az ablakon végig folytak az eső cseppek és a kinti fény csillogott rajta. Dani áttette a vállam fölött a kezét és hangosan együtt hallgattuk a zenét. Imádom ezt a számot, főleg fül hallgatóval max hangerőn hallgatni. :)
Becsuktam a szemem és közben Dani illatát szívtam be, imádom az illatát. Néha pedig a kávémba ittam bele.

Városnézés: 5/5-nagyon jó volt, még az idő is jó volt a nap elején :)
Bence pólója: 5/3-mindenkinek azt mutogatta a városban :)
Dani:5/5-még haza is kísért, mikor ő kiszállhatott volna a buszon, de inkább elkísért haza és vett magának még egy jegyet a vissza útra. :)
Dominik: 5/2-aranyos volt velem, csak Izabella!!!!!
Képek:5/5-jók lettek, raktam fel az Instagramra is egyet :)
Daniról is van egy :)



2015. február 21., szombat

Szülinap (Október 7.,Kedd)

Itt az új rész, remélem tetszik! :)

Október 7., Kedd

Te jó ég!! Erre a napra, csak azt tudom mondani, hogy TE JÓ ÉG!! Ma volt Dominik szülinapja és ...TE JÓ ÉG!! (és szóismétlés!!!)
Na, jó kezdjük az elején, szép sorban. :)
Reggel már tudtam milyen napra fogok felkelni, fogmosás közben csak az járt a fejemben, hogy ma kivételesen leszarom (oké, mindig is le akartam szarni, mióta elkezdődött a tanítás...csak hát nem ment).
A suliban már is nagy volt a fel hajtás, hiszen ma van "Pats Dominik szülinapja".Az összes 6.-os csak róla sugdolózott, míg végül a nagy izgalmat a folyosón áttörő Izabella szüntetett meg. Én próbáltam figyelmen kívül hagyni, Izabella nagy "modell vonulását".

Első óra angol volt, témazárót írtunk ami szerintem jól sikerült. Következő óra irodalom volt, amin a Nemzeti dalt vettük (következő órára meg is kell tanulni), és végül egy borzalmas földrajz óra Katalin tanárnővel. Borzalmas az a nő, semmit se tanít meg nekünk és ha jegyzetelni akarsz akkor rád szól, hogy ne írjál a füzetbe, hanem figyelj oda az órán (szerencsére én bezsebeltem a nővérem föci füzetét, mivel ő már nem ide járt, hanem át ment gimibe, így nekik rendesen megtanították az anyagot ;) ). Ja, és házinak azt kapjuk, hogy ami a könyvben van kép rajzoljuk le. Pff...
Miközben mentem le a lépcsőn a szekrényekhez, arra lettem figyelmes, hogy két 8.b-és egymást fújja valami ízével.Hát persze, hogy Dani és Dominik volt az. :)

-Bella, szállj be -dobott oda nekem Dani egy flakont és fojtatta a fújást.-A szülinaposra!!!!
-Boldog szülinapot!-mondtam Dominiknak és ő leállt a fújással (ami már nagyjából Dani arcába ment) és megállt előttem.
-Köszi -mosolygott rám és mikor még mondott volna valamit... Dani ráfújt a hajára és felszaladt a lépcsőn. Dominik pedig a bosszút forralva utána.
-Uhh, de menő -jött felém Bence és kivette a kezemből a flakont és elkezdet csodálni.- Honnan szerezted??
-Dani adta, hogy fújjam be vele a szülinapost -mutogattam fel az emeletre.
-Dominik az?? Megyek!!!!!-szaladt fel a lépcsőn, én pedig elindultam lerakni a cuccomat a szekrényekhez.
-Azt mondtad, hogy nem köszöntöd fel a szülinapost -figyelmeztet Vanda és neki dőlt a szekrényeknek.
-Hallottad? -néztem rá föl és kivettem a matek felszerelésem.
-Ahogy azt is, ahogyan Bence végig üvöltött a folyóson, hogy boldog szülinapot Dominik és utána elkezdett énekelni -mosolyodott el. -Borzalmas hangja van!
-Már hallottam énekelni -emlékeztem vissza arra a nagy előadására, amit még produkált előttünk az ebédlőben is. :)
-Amúgy láttam, Barbie babát is -támasztott meg a fejét a szekrény ajtón.
-Én is, még reggel. Megint hatásos belépője volt, főleg ma -álltam fel a szekrényemtől és bezártam azt.
-Nagyon örül a fejének -indultunk el a folyóson és mind a ketten unottan előre bámultunk.
-Hát... ma van a pasijának a szülinapja. Plusz még dicsekszik is vele hogy a Dominik az - fordultunk fel a lépcsőhöz és fel mentünk azon a 8.b-ek folyosójára.
-Vigyázzz!! Vigyázzzz!!!!!! -üvöltve szaladt el előttünk Bence, mögötte pedig Lőrinc (azt hiszem a fiú WC-be menekült). :)

A dupla matek nekem egy ezred évnek tűnt (már annyira fájt a hátam a szék miatt), így mikor kicsöngettek örültem annak, hogy kiszabadultam a teremből. Mivel a suliból még nem (sport kör), legalább a bepunyat teremből kikerültem. A 7.b-nek nincs valami jó termük, eléggé kicsi és ha szeretnél szellőztetni egy idő után befagy a terem (matekon külön csoportra vagyunk bontva, vegyítve a b-kel).
Gyorsan betettem a felszerelésem a szekrényembe és kivettem a pénztárcám, gondoltam gyorsan veszek valami  enni valót sport kör előtt. A folyóson már egy csomó diák és az aula felé tartva  elhagytam a 6.-os fiúk Rubik kocka kirakós társaságát (eléggé ügyesek). A bejárati ajtón pont a Lociék mentek ki, így tartották nekem az ajtót mikor megláttak. :)
-Köszi -mosolyogtam Locira és ő csak bólintott egyet.
A levegő hűvös volt, az égen pedig nagyon szürkés, hangulat rontó felhők voltak. :(  Gyerekek rohangáltak az épület előtt és visongtak, ilyenkor mindig eszembe jut, hogy milyen volt alsósnak lenni... hát, pocsék volt. Legalábbis nekem, nem igazán kedvelt valamiért az alsós tanárom és folyamatosan az osztály előtt alázott. Szerencsére az már a múlté. :)
Miközben mentem a boltba a fejemben a The Vamps-től a Wild Heart című dal járt.

Át sétáltam gyorsan a főutcán, végül az üzletek mellet a boltba siettem. Mikor benyitottam a pénztár melletti asztalnál bandázott Domiék társasága. Dani forrócsokit ivott, amit az automatában vett, Dominik egy energia itallal a kezében röhögött, mellette pedig a barátnője mosolygott közben a haját birizgálta, Lőrinc teli szájjal nevetett (fujj), Zsombor pedig mesélte a vicces sztorijait. Oda köszöntem nekik végül mentem tovább. A pékárukhoz léptem és a legnagyobb kakaós csigát kinéztem magamnak. :)
A pénztárhoz siettem és fizettem.
- Sziasztok - köszöntem még egyszer oda a társaságnak és végül ki mentem az ajtón. Elindultam vissza suli felé, mikor mögöttem a boltból ki jött valaki és utánam szólt.
-Hé, Bella! -megismerve a hangot hátra fordultam és mosolyogva ránéztem, mégis ott volt bennem az a kérdőjel, hogy vajon mit szeretne.
-Igen? -mentem közelebb Dominikhoz és megálltam előtte.
- Csak azt akarom kérdezni, mivel tudod ma volt a szülinapom -vakarta meg a fejét és nagyon édesen mosolygott rám, amitől mindig pillangók lesznek a gyomromban.-,hogy esetleg az őszi szünetben lenne kedved eljönni...
Te jó ég!! Mit akarhat?? Tisztára megállt bennem az ütő és csak még több pillangó lett bennem.
-A szülinapi bulimra? -mosolygott rám, én pedig már elájultam volna, mivel pont ő hívott meg a bulijába. :)
-Hát... nem is tudom -mutattam azt mintha sok dolgom lenne, vagy nem is tudom miért mondtam , csak leplezni szerettem volna előtte, hogy mennyire örülök neki, hogy meghívott.
- Gyere el! Jó buli lesz - mosolygott rám még mindig azzal az édes mosolyával, végül megfordult és vissza ment a boltba.

Erre már nem tudtam mit mondani, csak öröm teli hangulattal vissza mentem a suliba. Sport körön tisztára felvontam pörögve, Lilla és Anna nem is értette az elején, hogy mi van velem. Mindenbe beleavattam őket és ők is nagyon oda voltak miatta. Így kosarazás közben is csak a buliról beszéltem Lillával (Anna inkább kosarazott, ő nagyon szeret sportolni, főleg ez a kedvenc sportja), ő is nagyon lelkes lett tőle. :)

Öcsémmel haza érve azonnal a géphez szaladtam és Vandát, Ellát web kamerázni hívtam.
-Mi történt, ami ennyire fontos? -kérdezte Ella a kamerába nézve, mellette a képernyőn Vanda is kérdőn nézett. A skype-ot tényleg akkor használjuk, mikor valami nagy dolog történt vagy nyáron (amikor alig látjuk egymást).
- Dominik elhívott a szülinapi bulijára!!! - mosolyogtam fülig érő mosollyal a kamerába.
- Hogy mi????????? -kérdezték egyszerre és én pedig még mindig vigyorogtam. :D :)

Őszi szünet:5/5-már alig várom, persze a buli miatt :)
Skype:5/4-eléggé sokáig skypeoltunk mindent megbeszéltünk, hogy majd mit vegyek fel, meg elmélkedtünk abban vajon mik fognak majd történni :)
Wild Heart:5/4-még mindig ez jár a fejemben!!!!