2014. augusztus 27., szerda

Meghívások ( Szeptember 12., Péntek)

Szeptember 12., Péntek

A héten nem sok minden történt, egy párszor láttam továbbra is a szerelmespárt csókolózni (ami nem volt túl kellemes látvány). A két új osztálytársammal kifejezetten jobban lettem. Nagyon jó fejek, Dani is jóban lett velük, sőt a fiú osztálytársaim teljesen kijönnek a 8.-dik b.-és fiúkkal (Daninak hála) . Így nagyjából minden szünetben együtt lógnak velük (na, jó nem mindegyikben, ez egy picit túlzás). Az év elkezdődött hivatalosan is, dogák,felelések stb.
A mai nap fárasztó volt, de kezdem az elején. Reggel a suli előtt már ott állt a díszes tárasaság, de mi Ellával inkább bementünk (nem akartunk a suli előtt álldogálni).
- Holnap szabad vagy? - nyitottuk ki a szekrényeinket.
- Nem, Bencével megyek moziba. - pakoltam be a cuccom a táskámból.
- Uhhh... - vetett rám érzelgős pillantást.
- Ella, ez csak egy mozi és barátok vagyunk! - néztem rá mérgesen és bevettem egy Orbit rágót.
- Ja, igen "barátok" vagytok. Amikor folyamatosan bókol neked. - formázott az ujjával idézőjelet. - Kaphatok?
- Persze. - nyomtam ki egy darab rágót a csomagolásból. - Csak kedveskedik és nem bókokat szór.
- Ohh, hát persze. - rázta a fejét. - Amúgy észre vetted, mikor mond valami "kedveset" neked, Dani mindig furán néz rátok, 100% hogy féltékeny.
- Ez nevetséges Ella. - röhögtem.
- Jó-jó mára befogtam. - tette fel a kezét olyan "meg adom magam" stílusban. - Amúgy neked, hogy sikerült a tegnapi nyelvtan doga?
- Hát, jól. Szerintem könnyű volt, amúgy is a tavalyi év tananyaga volt benne. - rendeztem el a cuccomat a szekrényemben.
- Hello! - állt mellém Dani.
- Szia. - néztem rá mosolyogva.
- Hali. - mondta Ella, csak éppen a fejét nem lehetett látni, mivel be volt dugva a szekrényébe. - Hol a szendvicsem??? - alig lehetett hallani amit mond.
Mind a ketten furán néztünk rá Danival, de végül már nem foglalkoztunk vele.
- Hé, figyi. Holnap bowlingozni megyünk a fiúkkal nem jössz? - nézett mélyen a szemembe.
- Hát, az van, hogy én holnap Bencével megyek moziba.
- Meg van. - dugta ki a fejét Ella és nagyon megőrült a szendvicsének.
- Ohh, értem. - láttam rajta, hogy egy picit csalódott, de nem tudtam mit csinálni ez van, már Bencének megígértem, hogy elmegyek. Nem bánthatom meg.
A csengő hirtelen megszólalt, így gyorsan elköszöntünk egymástól és Ellával elindultunk a teremhez.
- Miért? - nézet rám Ella.
- Mi? Miért? - néztem rácsodálkozva.
- Miért, kell moziba menned? Dani elhívott egy nagyon menő társaságba!! - lépkedtünk fel a lépcsőn.
- Annyira nem menő társaság.
- De, igen. - értőnk be a terembe és leraktuk a tankönyveket és leültünk mivel elkezdődött az óra.
A mai nap könnyű volt. Angolon csak dalszövegeket fordítottunk, mindenki vitt be egy dalszöveget és azokat fordítottuk. Én az Imagine Dragins-tól a Bleeding Out -ot vittem.


Suli után Danival át mentünk a boltba.
- És mit néztek meg? - vett le egy nyalókát Dani.
- A Tini Nindzsa Teknőcöket. - vettem ki a hűtőből egy narancslét.
- Ezt ki választotta? - nézett rám kérdőn és nagyon gúnyosan mondta. Én pedig elmosolyodtam és rá néztem.


- Én, Szeretem az Akció, Kaland, Fantázia filmeket. - fizettem a pénztárnál és már nagyon vágytam arra a jéghideg üdítőre (tesi után).
- Ohh, értem. Szóval kalandvágyó vagy. A pasik bírják a kalandvágyó lányokat. - nézet rám nagy kék szemeivel és közben a szemöldökét húzogatta fel-le. Értettem a célzást, sajnos.
- Aha. - néztem rá furán és belekortyoltam a narancslébe. - Mennem kell, még délután zongorám lesz és a házit megszeretném írni.
- Stréber. - nevetett. - Na, akkor viszlát művésznő.
Mérgesen ránéztem.
- Viszlát, focista....fiú. - jobb nem jutott eszembe, amúgy is focizik és nagyon jó benne. Dani elnevette magát, én pedig elindultam a boltok mellett ki a mi utcánkra. Dani pedig a buszmegálló felé (mivel ő nem itt lakik).

Amikor hazaértem, megírtam a házim aztán mentem zongora órára (ami még csak át ismételtük a tavaly tanultakat). Az öcsémet haza hoztam a suliból és megnéztük A Zöld Urai-t.

Tesi: 5/2 - a tanár nagyon megfuttatott minket fáj a lábam nagyon, tuti holnap izomlázam lesz.
Holnapi mozi: 5/5 - izgulok.
A Zöld Urai: 5/5 - aranyos film volt.











2014. augusztus 24., vasárnap

Egy új barát (Szeptember 9., Kedd)

Szeptember 9., Kedd

Ma leginkább laza nap volt a suliban és.... Reggel könnyedén keltem ki az ágyból az én kis kedvenc Right Now (One Direction) dalomra. Ma jól éreztem magam, nem tudom miért,de ez a nap is egy olyan "ma jó napom lesz" módban kezdődött. A szekrényem előtt állva túrtam a szekrényembe, egy fekete csőfarmert és egy kék vékony kötött pulcsit vettem fel. Hozzá pedig vettem fel a conversemet.








Az öcsémet nagy nehezen összetudtam kapni (a szüleim elmentek már dolgozni) és elindultunk lassan a suli felé. A suli előtt az öcsém előre szaladt, az egyik osztály társával ment be. Így egyedül mentem a suliba. Az aszfaltot nézve mentem és egy picit lehervadt a szám, de inkább csak elbambultam, amikor valaki felnevettet, a nevetés éles és lányos volt. Fel néztem és őket láttam.
- Ne csináld, Dominik!! - nevette el magát Izabella. És Dominik egy puszit nyomott a szájára. Megtorpantam és őket néztem. Alig tudtam megmozdulni a lábam, a földbe gyökerezett és iszonyúan nagy teher volt a szívemen.  Nevetve mentek be és én csak néztem utánuk.
- Minden oké? - kérdezte egy ismerős hang a hátam mögül és mellém állt. Dani a kezében egy zacskó Fornet-it tartott és ette az édes péksütemény, ő is arra nézet ahol előbb nekem volt a tekintetem, aztán felém fordult és rám mosolygót.
- Persze. - néztem a kék szempárjába, ami egy picit megnyugtatott.
- Kérsz? - fordította felém a zacskó Fornet-it. - Friss.
- Köszi. - vettem ki egy darabot és jó ízűen megettem.
Danival együtt bementünk a suliba és elmesélt egy vicces sztorit, amitől azonnal jobban lettem az előbb látod dolog miatt. Elkísért a szekrényemig aztán elköszöntünk egymástól, mivel neki is vissza kellet mennie a termébe.
Én is felmentem a terembe, és letettem a cuccom a padomra és leültem. A fiúk valami videót néztek és nagyon röhögtek rajta, biztos vicces volt (a két új fiú is ott volt, gyorsan betudtak illeszkedni), mellettem Anna valamit rajzolt, szóval vártam az Irodalom órát. Az óra gyorsan elment, így lementem a szekrényemhez és elrendeztem a cuccaimat. Valaki mellém állt.
- Szia. - köszönt az új fiú osztály társam (Bence). Amúgy nagyon helyes fiú. - Bella igaz?
- Igen. - néztem a mélykék szem párba és megremegett a térdem.


- Még nem beszéltünk, gondoltam most eltudlak kapni egy pár szóra? - mosolygót és én majd nem elolvadtattam a mosolyától. "Bella térj észhez".
- Ohh, persze. - mosolyogtam rá és elkezdte verni a szívem. Mi van velem???? Bella!! HAHÓÓÓÓ!!ÉBREDJ FEL!!!
- Amugy, tetszik rajtad a pulcsid, szép vagy benne. - mondta teljesen lazán és elindultunk a folyóson kifele a suliból. Ezt most vegyem bóknak?? Már is bókol az új osztálytársam?? Furaaa.
- Köszi. - mosolyogtam rá.
- Hallottam szereted a Coldpaly-t? - nyitotta ki az ajtót és kiengedett rajta.
- Igen. Nagyon jók. - és kezdtem elpirulni. A suli előtt ott volt a nagy banda. ("szerelmes pár",Dani, Lőrinc)
- És esetleg lenne kedved hétvégén moziba menni? - nézett a szemembe.
Én elnevettem magam, és azonnal Dani és Dominik is oda nézett. Égettek a tekintetükkel, annyira néztek, de engem nem érdekelt, hanem ránéztem Bencére. De még így is éreztem magamon a tekintetüket.
- Ehhez, hogy kapcsolódik a Coldpaly? - néztem rá és még mindig nevettem.
- Hát valamit, valahogy felkel vezetni. Nem? - nézet rám és elmosolyodott.
- Biztos.
- Na, akkor egy mozi?
- Nem tudom, majd meglátjuk. Na, szia. - búcsúztam el és elindultam haza fele. Bence csak intett és elment a buszmegálló felé.

Otthon megírtam gyorsan a házim és utána vissza mentem a suliba, ugyanis mivel elkezdődött az év a zongora is elkezdődik. A tanárommal egyeztettem, hogy mikor kell mennem ( Lucájét is). Szóval Pénteken 17.00- kor kell mennem és szerencsére most már csak, Pénteken. Meg tudtam győzni a tanárom, hogy tartsa nekem egy órában, ami 1 órás. Mert eddig kétszer kellet mennem, ami fél órás volt. Haza mentem nagy vidáman és kiültem a kertbe olvasni Szent Johanna Gimi 6..

Bence: 5/5 - kedves srác. Talán megfontolom azt a mozit. Amúgy bejelölt Facebook-on. :)
Matek: 5/4 - a felmérőm jól sikerült 50 pontból elértem 39 pontont. Én már ennek örülök, nem vagyok nagy matekos és nem is szeretem.
Dani: 5/3 - fura, ma este nem írt. Nem értem mindig szokott írni. :(
Szent Johanna Gimi 6.: Legalább Reni és Cortez együtt van. :)



2014. augusztus 14., csütörtök

FELHÍVÁS!!!!

Kedves olvasók!
Egy hétig nyaralok a tengeren (15-22-ig), így egy hétig nem tudok írni sajnos. De ígérem, hogy mikor vissza jövök, neki látok az írásnak. Remélem tetszik addig is az oldal, ha igen iratkozz fel! :D

Bolondozás (Szeptember 8., Hétfő)

Szeptember 8., Hétfő

Vasárnap Vandának és Annának el kellett regélnem a szombat este történteket, szóval azzal elvoltam egy darabig. Aztán meg Danival beszélgettem face-n. Nagyon vicces fiú. Imádom (mint barátot).

Reggel nehezen keltem, az ébresztő órámat alig tudtam kinyomni.

Nagy nehezen kikeltem az ágyból és kimentem a fürdőbe, fogat mostam és mentem öltözni. Egy kapucnis,belebulyos pulcsit és egy cső farmert vettem fel.Nem voltam éhes, majd a suliban eszek.

A suli fele már felébredtem egy picit, sőt a suli előtt láttam a kis párt besétálni a suli bejáratán. Na ez már egy bögre kávéként jött, azonnal felébredtem. Dominik rám is nézet (mostanában sokat néz rám).


Kinyitottam a szekrényem és azonnal egy ismerős arc pattant oda mellém, Dani. Örültem a társaságának, pont ő kellet most nekem reggel.
- Hali. - mosolygot mint egy tejbe tök.
- Szia.
- Van snapchat-ed? - kérdezte még mindig azzal a nagy mosollyal az arcán.
- Van. Mert? És mi ez a nagy mosoly? - már én is mosolyogtam tőle.
- Oké, akkor léci add meg akkor, úgy viccesebb a beszélgetés képekkel. És azért mosolygok mert ma ilyen vagyok. - nevettet.
- Akkor hát nap mosolya, tessék itt a snapchat nevem. - írtam rá egy papírra és átadtam neki.
- Köszi, nap komikusa! - érintette meg az orrom hegyét és elment mellettem.
Na, ő feltudott víditani reggel. Köszönet Dani!!
A suli gyorsan elment, hála az égnek. De a Fizika óra az sokáig tartott, vagy csak azért mert nem szeretem. Lementünk a lányokkal a szekrényekhez és elpakoltuk a cuccunkat.
Elköszöntem tőlük és elindultam a kijárat felé. A suli előtt ott volt a szerelmes pár és Dani, meg Lőrinc. 
Dani odafutott hozzám és megfogta a karom.
- Szia. - mondta mosolyogva. Ma tényleg nagyon vidám.
- Hello. - követtem a gyors lépteit. A szerelmes párhoz és Lőrinchez mentünk. (én nem akartam, ő fogta a karom)
- Mi megyünk Bellával, oké? - mondta Dani gyorsan, mielőtt én bármit szólhattam volna.
- Oké. Majd este akkor írok. - szólalt meg cuki hangján. Bólogatott és aztán rám nézett. 



- Oké. Csá - fordult meg Dani és megint megfogta a kezem.
- Hello. - néztem Dominikra és Dani után mentem. 
- Köszi, pont jókor jöttél ki, megmentettél. - nyugodót le és a lépései is egyre lassabbak lettek.
- Szívesen. - néztem rá mosolyogva. - És mi az úti cél?
- Hát, nem tom. Ti hol laktok?
- Itt ebben az utcában. - mutattam a suli melletti utcára. - Közel lakunk.
- Oké. 
Indultam el és ő is utánam. Fel fele menet elbeszélgettünk minden féléről, így gyorsan meg is érkeztünk.
- Szép a házatok! - nézet a házra, miközben én becsuktam a kaput.
- Köszi! Egy picit talán sok a fa, de apukám imádja a fákat, szóval a kert tele van gyümölcs fákkal. - néztem a fákra és elindultunk a járdán a lépcső felé.
- Az jó, legalább nem látnak be és sok gyümölcsötök van, így egészségesek is vagytok a sok gyümölcs fogyasztással. - mosolygót.
- Mi az tudós lettél? - nevettem.
- Ja. - nevettet.
Fel lépegettünk a lépcsőn és a bejárati ajtó fele mentünk. Elő vettem a kulcsom, és bele dugtam a zárba. El kezdtem nagy nehezen kinyitni.
- Várj, segítek! - tette a kulcsra a kezét, elfordította és kinyitotta az ajtót.
- Köszi.
Beléptünk az előszobába, én pedig letettem a táskám a földre. Dani csak nézet körbe.
- Tedd le a cuccod, nyugodtan. - vettem le a cipőm.
- Oké, szép a lakásotok. - tette le a táskáját.
- Köszi. - mosolyogtam. - Kérsz valamit enni?
- Igen. Mi van? 
- Csinálok krumplit! - mentem be a konyhába.
- Komolyan elkezdesz sütni? - nézet rám furán.
- Igen, én is éhes vagyok. Nem ettem a suliban, gondoltam csinálok valamit.
- Oké, segítek.- megmosta a kezét és felém fordult. - Mit csináljak?
- Kapcsold be a sütött és 200 fokra melegítsd fel, én addig hozok krumplit. - mentem be a spájzba és hoztam ki egy 10 db krumplit.
- Itt kell? - mutatott a sütőre.
- Igen. - tettem egy tálba a krumplikat és megmostam. - Elő veszel egy vágó deszkát? Ott van a melletted lévő fiókban. - mutattam oda. Dani meg lehajolt. - A 3.-ik .
- Oké. - és vette elő egy fehér vágó deszkát.
- Jó, tessék itt egy kés, vágjuk fel karikákra. - vettem ki egy krumplit és elkezdtem vágni. Ő is ezt tette.
Ki hoztam még a spájzból egy tepsit és olívaolajat.  A tepsibe öntöttem olajat és utána beletettük a krumplit és megsózta Dani, aztán be a sütőbe. Kevertem még egy tejfölös szószt, utána pedig felmentünk az emeletre és megmutattam a szobám.
- Jó a szobád! Tetszik ez a baglyos párna. -vette fel a baglyos párnám. - Pont ilyene van a Csoró Lalinak! - nevettet.
- Igen, még tavaly kaptam a szülinapomra és előbb volt meg nekem, mint a Lalinak. - nevettem.
Egy pár percig el voltunk, aztán lementünk enni mert kész volt a krumpli.
- Ez nagyon finom. - ette jó ízűen és a mártásba tette a krumpliját.
- Köszi.
Evés után elmosogatunk. Ami elég viccesen sikerült.
- Tessék. - adta oda a tányérját.
- Köszi.
Danira néztem aki törölgette a tányérokat, a kezemmel a csap alá nyúltam és a vizet az arcába fröcsköltem.
- Ohh, na meg állj! - vette a kezébe a mosogató szert és a benne lévő habot rám fröcskölte. 
Én csak spricceltem rá a vizet, aztán már ő a csap alá egy poharat tett, meg töltötte az alját vízzel és az arcomba vágta. Én is a fejér öntöttem a vizet, de végül mind a ketten a földön ülve pihentünk.
Csurom vizesek voltunk és a padló is. Egymásra néztünk és elkezdtünk nevetni.
- Mennem kell. - törte meg a nevetést Dani.
- Oké. - álltam fel a földről és ő is. A bejárati ajtóhoz mentünk és kiengedtem Danit.
- Finom volt a kaja. Köszi, az ebédet. - mosolygót rám.  
- Szívesen.- kinyitottam az ajtót és kiment. Még megvártam még kimegy a kapunk, aztán becsuktam az ajtót.
Fel mostam a konyhában és elmentem hajat mosni, mivel tiszta víz volta hajam, így nem volt más választásom. A szobámban fel vettem a pizsim és leültem az íróasztalomhoz tanulni.
A telefonom pettyent egyet. Dani snapchat-en küldött egy képet.

Ez volt alá írva: " Elfáradtam a nagy harcban"
Küldtem gyorsan egy képet: " Ez van"



Utána már nem küldött, így nyugodtan tanultam tovább.

Nap: 4/5- elmegy.
Vízi csata: 5/5- vicces volt.


   
















2014. augusztus 13., szerda

Haverok (Szeptember 6., Szombat)

Kommentek jól jönnénk! Lécci írjatok valami biztatott a végére, érdekel a véleményetek. ;)

Szeptember 6., Szombat

Reggel sokáig aludhattam, így kialudtan keltem.  Felkeltem az ágyból, de vissza is huppantam.

Egy picit nyomott voltam a tegnap miatt és izgultam is a Danival való találkozás miatt. De nyugi ő is hús-vér ember. Bár, ez nem nyugtatott meg, mert Domi haverja. De össze kell szednem magam. És amúgy is Dani jó fej, bár nem igazán ismerem. Végül  felálltam és elmentem lezuhanyozni. Egy picit meg nyugtatót.
Felöltőztem és lementem reggelizni. Luca már evett valamit, nem nagyon figyeltem mit, csak elmentem mellette. Csináltam egy bögre kávét és beültem a nappaliba. Apa ott ült a gépnél, persze hétvégén is dolgozik szegény, de inkább csak reggel intéz el egy pár dolgot a gépen aztán végez.
- Apa, lehet, hogy egy picivel tovább maradok este! Nem baj? - kortyoltam bele a forró kávémba.
- Nem, nem baj, csak vigyázz magadra! - nézte a monitort.
- Oké. - nevettem, és kimentem a nappaliból, fel a szobámba a kávémmal együtt. 
Be csuktam az ajtóm és az asztalomra letettem a kávém. A magnómhoz sétáltam. Bekapcsoltam egy kis One Direction-t, ők mindig felpörgetnek, szóval jól is jött.



Addig kiválasztottam estére a ruhámat és közben dúdoltam a dalt.
She's not afraid of all the attention
She's not afraid of runnin' wild
How come she's so afraid of fallin' in love
She's not afraid of scary movies
She likes the way we kiss in the dark
But she's so afraid of f-f-fallin' in love, love"
Ezzel el voltam, és így el is ment a nap, hogy egymás után jöttek a bulisabbnál-bulisabb számok.

Mikor az órámra néztem az 16:45-őt mutatót.Én már fel voltam öltözve, szóval felkaptam a táskámat az ágyamról és elindultam ki a szobámból, le a lépcsőn. Fel vettem a torna cipőm és egy kapucnis pulcsit (rajtam csak egy sima póló és egy cső farmer volt,semmi extra), mivel hideg van kint és kinyitottam a bejárati ajtót.
- Elmentem, majd jövök 9-re. Sziasztok!- üvöltöttem fel az emeletre.
- Oké, szia! Érezd jól magad!!!- hallottam a fentről jövő hangot.
Ki léptem az ajtón a szél megcsapta az arcom. Elindultam a kapu felé, elő vettem a kulcsom és kinyitottam a kapu ajtaját. Bezártam magam mögöttem és pár lépést téve, kiléptem az utcára. A nap még nem annyira ment le, de a levegő hűvös és friss volt. Meg saccolva, úgy kb. 12 fok volt. Az utca üres volt, hallottam a lépteim zaját. Az ég tiszta volt, csak egy-két felhő volt jelen. A nap lemente miatt az ég alja, narancssárga és rózsaszín színekben pompázott.

Kinyitottam az étterem ajtaját Anna és Vanda már ott volt, integettek nekem és hívtak az asztalhoz. Oda sétáltam az asztalhoz és letettem a szék támlájára a pulcsimat.
- Ella hol van? - ültem le a helyemre.
- Nem tud jönni, a szüleivel a nagyijukhoz mentek. - nézte az étlapot Vanda.
- Oh, értem. - nyitottam ki én is egy étlapot.
- Fúj! Mi az a giliszta befőtt?- nézet kérdőn az étlapra Anna.
- Az hol van? - lapozott egyet Vanda.
- A... Heti specialitásnál. - olvasta.
- Biztos jó lehet. - mosolyogtam.
- Ja, kérsz egyet Bella? - nézet rám Vanda.
- Kösz, nem. Most pizza-t eszünk, nem gilisztás befőttet. De egyszer majd külön bejövök egy ilyen kajáért és megkóstolom. - viccelődtem.
Mind a ketten elmosolyodtak.
- Mit hozhatok? - állt oda egy sármos, fiatal pincér.
- Én egy Cola-t kérek és egy kicsi Hawaii pizza-t. - tette le az Étlapot Vanda.
- Én egy jeges teát kérek, egy kicsi sonkás pizza-val. - fordult a pincérhez Anna.
- Én kérek egy gyömbért és egy sonkás-kukoricás pizza-t. - csuktam össze az étlapot.
A pincér össze szedte az étlapokat és elment a konyha felé.
- Hány óra van most? - nézet körbe Anna.
- Öhmm... 17:11! - tettem vissza a táskámba a mobilom.
- Oké.

Kb. 20 percet várakoztunk és mindent ki hoztak. Nagyon jól nézet ki a pizza,vettem ki egy szeletett éhesen.

- Aszta, nagyon jól néz ki!- harapott bele a szeletbe Vanda.
- Aha. - haraptam le a pizza elejét.
- Na, szóval jó az a parfüm amit ajánlottál Bell. - mutatta az ujját felém, miközben rágta a falatott.
- Örülök neki. - ittam bele a gyömbérembe.
Gyorsan megettem a pizzámat és a lányokra néztem.
- Lányok nekem el kell mennem, nagyon fontos.
- Mi? - esett ki a pizza Vanda kezéből.
- Még találkoznom kell valakivel... - magyarázkodtam.
- Ho,ho ho... - emelte fel a kezét Vanda. - Nem mondtad, hogy kajálás után már el is kell sietned! Egyáltalán kivel találkozol?
Nem akartam nekik elmondani, hogy Danival találkozom, mert akkor elkezdenének kérdezősködni minden féléről, amit nem akartam. És ők nem is tudnak a tegnap történtekről. De muszáj volt elmondanom.
- Hát, Danival találkozom...- néztem rájuk félénken.
- Mi? Na, várj. Azzal a Danival, a mi sulis Daninkkal, a Domi haverja Danival??? - nézet rám értettlenül Vanda, de már sejtette, hogy AZZAL A DANIVAL.
- Igen, azzal a Danival! - mondtam lassan, Anna épp ivott, egy picit félre is nyelt.
- Miért találkozol AZZAL A DANIVAL? - nézet rám Anna.
Most komolyan, miért kell így beszélni a Daniról?? Hogy "AZZAL A DANIVAL"?? :D :D
- Jaj, oké. Tegnap reggel összeütköztünk a folyóson és elejtettem az elenőrzöm. Este pedig rám írt, hogy nála van, és most akar velem találkozni. - magyaráztam gyorsan.
- Szerintem ez több mint egy találkozás!!? - húzta le és föl a szemöldökét, játékosan Vanda.
- Ohh, kérlek! - nevettem el magam. - Ez semmi csak egy találkozás.
Megint elkezdett görcsölni a hasam. Utálok izgulni.
- Hát, menjél és holnap számolj be mindenről! - mondta Vanda.
- Oké, megyek és nem lesz semmi különös. - vettem fel a táskámat flegmán, oda adtam a pizza pénzét Vandának és kimentem az ajtón. Az ajtó előtt megálltam, elővettem a telefonom és ránéztem a képernyőre 17.59 állt rajta. Eltettem és indutam a suli felé. Már sötét volt és sokkal hűvösebb.
Az iskola előtt csak egy ember állt, Dani.
- Szia. - köszönt mély hangján.
- Szia.

- Öhm... nem fázol? - kérdezte és mélyen a szembe nézet.
- Nem. De esetleg vissza kaphatom az elenőrzöm? - kérdeztem határozottan, de közben nagyon vert a szívem, beszélni is alig tudtam.
- Ja, persze. Tessék. - vette elő a zsebéből és felém nyújtotta. Megfogtam az ellenőrzött,de össze ért a kezünk. Mind a ketten felnéztünk az elenőrzőről, én pedig gyorsan elhúztam a kezem az ellenőrzömmel együtt. 
- Köszi. - mondtam zavartan. - Mennem kell, Szia. - fordultam el, de ő megfogta a kezem és vissza rántott. 
- Ne menj még, nem akarok egyedül lenni, még egy órán keresztül. - mondta mélyen a szemebe nézve és még mindig a kezemet fogta.
- De...ezt nem értem, hisz egyedül jöttél, bármikor haza tudsz menni busszal! - vettem ki a kezem az ő kezéből.
- Nem, nem vagyok egyedül. Domi is itt van, csak Izabellával elmentek valahova, ezért is jól jött ki ez a találkozás. - mondta mosolyogva. 
Mi itt van Domi? És persze, hogy a szöszi barátnőjével, jobban elkezdett verni a szívem, hogy tudtam ő is itt van.
- Oké, maradok egy picit. - mondtam bizonytalanul.
- Király, amúgy jó a pulcsid. - mutatott a kék sima pulcsimra. Én is szeretem, de nem értem mi tetszik neki benne, sima kék.
- Köszi. - mosolyogtam.
- Gyere, sétáljunk! Ne csak itt álljunk! - és elindult én is mentem utána.
- Jó. 
- Atyám, szörnyű ez a csaj! - kezdet el mondani valamit amit nem értettem,mert nem egészen ott jártam.
- Ki?
- Izabella. - ahogy kimondta, elmosolyodtam, legalább Domi haverja is ezt gondolja. :D
- Ohh, hát nekem se nagyon szimpatikus. - mondtam és leültem egy padra, ő meg velem szembe.
- Nem értem Domi, miért szereti annyira? - nézet a szemebe.
- Hát az ő tudja.
- Nekem mindig azt mondja, hogy nagyon dögös csaj. - jó ez igaz. - De állandóan csak nyavalyóg Domin, és látom néha rajta, hogy szenved. És Izabella csak egy nagy ribanc, aki csak azzal tud törődni, hogy hogy néz ki és állandóan shoppingolni kell vele menni. 
- Hát én nem mertem volna kimondani,így egy rakásra mindent. - nevettem. 

- Pedig az egy ribanc. - már mondta hangosabban.
- Oké, ne tombolj.- nevettem.

Egy csomó ideig beszélgettünk, nagyon jól elvoltunk. Nagyon vicces Dani és kedves. Így szórakoztunk a suli előtt. Már mind a ketten nagyon nevettünk valamin, amikor egy hang megszólalt a hátam mögött.
- Szia, Dani! Látom találtál társaságot!- hallottam a hangot a hátam mögött.
- Hello, haver! - állt fel Dani, én pedig megfordultam. Domi állt ott. A szívem megint elkezdet verni.A lámpa kivilágította sármos arcát. Nagyon édes volt. Ő is rám nézet, miközben lepacsizott Danival engem mért végig.
- Szia. - én is fel álltam és hozzájuk sétáltam.
- Izabella? - kérdezte Dani.
- Otthon, már fájt a lába a sétától. - jellemző. Egy darabig csak álldogáltunk egymás mellet. Ez a csönd nem tetszett.

- Én akkor megyek! - mondtam megtörve a csendet.
- Oké, Szia! - ölelt meg egy picit Dani.
- Hello. - fogtam a vállát.
- Szia. - köszönt el Domi halkan. És miközben elmentem hallottam, hogy elkezdtek valamin nagyon beszélgetni.

 Mikor haza értem belebújtam a pizsimbe és az órára néztem: 19:36
Még mindig az estén járt az eszem.

Pizza-ás: 5/5- finom volt.
Dani: 5/5- jó fej fiú, jó volt vele beszélgetni. 



2014. augusztus 12., kedd

Dani (Szeptember 5., Péntek)

Szeptember 5., Péntek
Nem sok minden történt az elmúlt két napban ezért nem írtam semmit a naplómba. De ezt most hagyjuk.

Reggel mosollyal az arcomon keltem ki az ágyból, úgy éreztem ma egy jó napom lesz. És hát mondhatni annak. De kezdem tényleg az elején. Szóval kikeltem az ágyból és lementem a konyhába. Egy tál zabpelyhet megettem, megittam egy bögre kávét és indultam fel a fürdőszobába. A tükör elé álltam, gyorsan arcot,fogat mostam, utána pedig mentem öltözni.
Egy Mango-s pulcsit és egy cső farmert vettem fel magamra. A hajamat pedig kivasaltam.
- Valaki milyen boldog reggel!!?- állapította meg az anyukám, miközben tettem bele a táskámba a szendvicsem és egy palack vizet.
- Igen.- bólintottam. - Zalán gyere, nem akarok elkésni!!
- Megyek. - kapcsolta ki a tévét. - Ma jövök haza egyedül.
- Oké. - nevettem. Egyre jobb, legalább az öcsémért nem kell vissza fáradnom a suliba.

Elfordítottam a kulcsot és kinyitottam a  szekrényem. Kivettem a matek cuccom és agyilag felkészültem a felmérőre. És ebből látszik, hogy nem is figyeltem a körülöttem történő dolgokra. Amikor elakartam indulni belebotlottam valakibe, az illata kellemes volt. A pólója rátapadt a testére és én csak fogtam. Fel néztem rá, Dani volt. (Domi haverja)
- Ohh, bocsi! - léptem hátra zavaromban.
- Semmi baj, én nem figyeltem oda!- láttam a mosolyt a szája szélén,így én is elmosolyodtam.

- Nem én nem figyeltem, de tényleg! 
- Most ezen fogunk veszekedni holnap reggelig? - nevetett. Én meg még jobban elmosolyodtam.
- Nem. - már nevettem én is.
Elmentünk egymás mellet és már mentem is fel a teremhez, még mindig az előbb történteken gondolkoztam, de mi után ki osztották a felmérőt csak arra koncentráltam. 


Suli után a haza indultam ki léptem a suli elé, Domi és Dani ott beszélgetett, mind a ketten rám néztek.

Jaj,ne! Ugye Dani nem mondta el a reggel történteket. Bár, mindegy. Gyorsan elmentem mellettük. Haza fele csak ezen járt az agyam, meg persze a felmérőn (nem a felmérőn egyáltalán nem :D ) .
Délután még tanultam egy kicsit, bár nem sok mindent tanultunk még, szóval gyorsan végeztem. Lementem a nappaliba a géphez és bekapcsoltam azonnal felmentem Face-re és bekapcsoltam egy kis zenét is, hogy ne unatkozzak.



Fel is pattant egy ablak, a szívem nagyon gyorsan és hangosan elkezdett dobogni. Dani volt, de mit akar? Azért vissza írtam neki.
 Dani: Szia
 Bella: Szia
 Dani: Most van alkalom a veszekedésre! :D
Elmosolyodtam és visszaírtam.
 Bella: Haha :D
 Dani: Oké ha nem akarsz veszekedni azt megértem!
Kérdőn néztem a monitorra.
 Bella: Oké :D
 Dani: Amúgy nálam van a tájékoztatód!
 Bella: Mi?
Oh, ne! Elejtettem!
 Dani: Elejteted! De ha akarod holnap vissza adom ;)
 Bella: De holnap szombat, nincs suli
 Dani: Tudom,de esetleg össze futhatnánk?
Jó, most ugrott ki a szívem. Nem mondhattam nemet itt az alkalom haverkodni.
 Bella: Oké, nekem csak este fele jó
 Dani: Oké, suli előtt 6 órakor. ;)
 Bella: Jó
És ki lépet. Te jó ég!!!

Suli: 5/5- jó volt
Dani: 5/5- holnap tali





2014. augusztus 11., hétfő

Zene ( Szeptember 2. , Kedd)

Szeptember 2. Kedd
Nehezen keltem, nem tudtam aludni. Gondolkoztam minden féléről, de leginkább Dominikról. Mi után kikászálódtam az ágyból és lementem reggelizni, de nem voltam éhes, így felmentem és fáradt arccal bele néztem a  tükörbe. A hajam kócosan, a szemem alatt gyönyörű karikákat láttam. Szerencsére kevés pattanás volt rajtam. Gyorsan felöltőztem és elindultam a suliba. Útközben Anna jött lefele, rollerrel. Így ketten mentünk lefelé és beszélgettünk. A suli előtt még szerencsére nem volt ott a menő (8.-dikos) hármas (Dominik, Lőrinc, Dani), plusz Izabella. Kellemesen beléptűnk a suli bejáratán. Az aulában két tanár állt és a portás. Ők köszöntöttek minket, mi pedig Annával mentünk a szekrényekhez, közben lerakta a rollerét.                                      
– Mi az első óra? – kérdezte Anna, miközben kivette a táskájából a szekrénykulcsát.                                                                  
– Angol. – vettem ki én is a kulcsom és kinyitottam a szekrényem. Austin azonnal ott volt (legalább ő ott volt nekem a fiúk közül). A kis cuki mosolyával.  Bepakoltam és elindultunk.            
– Hé, figyi. Szombaton elmegyünk pizza-ni a lányokkal, tegnap beszéltük Facen. Eljösz?-mosolyodott el és bekanyarodtunk az aulába. Ott volt Dominik és Izabella kézen fogva sétáltak a termük felé. Mind a ketten feléjük néztünk és megtorpantunk.                                                                                                         
 – Megyek. – mondtam határozottan és elindultam az Angol teremhez.Mikor beléptünk a fiúk egy labdát rugdostak a szemetesbe akarták bele találni. Ők mindig elvannak. Annával letettük a cuccunkat a helyünkre és oda mentünk Vandához és Ellához.                                                          
– Bell ide néz.– ült le a helyére és elővette a mobilját és valamit pöttyögöt rajta. Sajnos pont bejött Anna néni így gyorsan elrakta a mobilját és mindenki a teremben is elrendeződött. A hetes (Bálint, Dávid) pedig kiment a tábla elé.
– Anna néninek tisztelettel jelentjük az osztály lét száma 19, egy ember hiányzik Parragi Tibor. – mondták ketten egyszerre.                                                                           
– Oké, köszönöm. – és leültek a hetesek. – Szóval a osztály nem lesz ketté osztva Angolon.                        – Igen, nem lesz hülye írásbelis felmérő vagy mi a szar?!!! – ugrott fel Dávid.                               
– Dávid ülj le, vagy magatartáshoz húzok be egy vonalkát! – mondta gorombán és elő vette a tollát az Avon-os tolltartójából. – Na, jó kezdjük el az órát!                                                                                                                          
Elő vettem egy tollat és írni kezdtem a szótárba. Egész órán egy szöveget fordítottunk. A csengő felszabadításként ért minket, mert már begörcsölt a kezem.


Elindultunk ki a teremből Annával a szekrényekhez. Közben ráztam a fájó karom.
-Már második nap kéz gyulladást kell kani. - masszírozta a kezét én meg elmosolyodtam.
- Igen. -mosolyogtam.
Befordultunk a folyóson és a szekrények irányát vettük.Ott volt Iza és Domi. Ja.....
Gyorsan elmentünk mellettük és kinyitottuk a szekrényünket és betettük az Angol cuccot. Közben ott hallgattuk Izabella nyávogását.
- Te jó ég! - mondtam sóhajtozva.        

- Ne figyelj rájuk!- simitotta meg a vállam. - Tudom, hogy nem vagy túl rajta, de tégy úgy mintha láthatatlanok lennének.
- Mintha Izabellát nem hallanád meg 5 méterről?!- mondtam gúnyosan
- Bella!!
- Jó- jó! Úgy lesz! - hát biztos nem. Nem tudom őket láthatatlannak nézni, képtelenség.
                             

Suli után Anna átjött hozzám. Az utolsó pár órában csak megbeszéltük, hogy milyen füzetek kellenek órára. Nem nagy szám. Én egy tál csemege ubival leültem az ágyamra, Anna pedig az íróasztalomhoz.    

-  Hova is megyünk Pizza-ni? Nem mondtad! - vettem a kezembe egy ubit és bekaptam.
- A suli előtti étterembe. Ott finom a Pizza, és utána el mennénk sétálni. Szóval csak itt a faluban. - vette el egy ubit a tányéromról.
- Oké.
Bekapcsoltam a magnóm és felcsendült az Union J-től a Tonight című szám.

Gondoltam jó lesz egy kis zene beszélgetés közben.
- Ez jó szám!
- Ja. - mondtam elmosolyodva.
- Figyi Bella, Domi biztos dobni fogja Izabellát.
- Nem érdekel. Ők jól el vannak és Domi is boldog vele, meg amúgy azt mondta, hogy nem vagyok az esete. 

- Ja és azt higgyem el, hogy túl vagy rajta. 
- Igen. Bár nem. - nyöszörögve felálltam az ágyról és letetem a tálat az asztalra. - Ahh. Nehéz őket együtt látni. És Domi.. mindegy.
- Oké. Ebbe szerintem se kéne bele menni, de azért beszélhetnél Domival. Tudod te mondtad, hogy "Haverja akarsz lenni" ! - formált az ujjával idéző jelet és felvette a földről a táskáját. - Én megyek, hallgass egy kis zenét az tudom, hogy az mindig segít neked. - mozdultam, hogy lemegyek ki engedni, de ő mondta , hogy kitud menni. Én meg a következő számra mentem a magnómon és lefeküdtem az ágyamra, lecsuktam a szemem és hallgattam a zenét.


Elaludtam, arra ébredtem fel, hogy az ajtó becsukódott. Kikapcsoltam a magnóm és leszaladtam a lépcsőn az öcsém volt, Zalán. 
- Hány óra?
- 3 óra múlt 10 perccel. - nézet be a konyhai órára.
- Ohh. Ettél a suliban?
- Igen, de mentem gépezni.
- Oké. - felszaladtam a lépcsőn a szobámba.

1 óra múlva a nővérem is megérkezett (Luca), nagyon fáradt volt. Nekem beszélt egy órán át keresztül, hogy mi volt a suliban. Húúú. 
Egy pár perc múlva anya is megérkezett. 
- Szia anya! - adtam puszit neki.
- Szia, na milyen volt a sulis kaja? Nem haltál bele? - vette le a cipőjét.
- Nem, meg lehet enni. Figyi, elmehetek szombaton a lányokkal pizza-ni, itt a faluban.
- Oké. Menjél.
- Köszi. - és felszaladtam a szobámba.

Suli: 4/5 - elment ma.
Pizza-ás szombaton: 5/5 - várom.
Zene: 5/5 - még mindig hallgatok, nagyon jó kikapcsolódni.

    

2014. augusztus 10., vasárnap

Első sulis nap (Szeptember 1. , Hétfő)

Szeptember 1. , Hétfő
Reggel izgatottan keltem, mivel ma hivatalosan is 7.-es lettem. Gyorsan meg reggeliztem és elmentem felöltözni, bár sajnos ünneplőbe, mert évnyitó lesz. Nem szeretem az ünneplőt. Grrrr! :/                                                                            
Nagyon izgulok a suli miatt és kíváncsi vagyok, hogy jöttek-e új osztálytársak.De nem csak izgulok hanem egy picit félek is,mert ma látom Dominikot. Fölöttem jár eggyel (8.-os) , tavaly meg tudta év végén, hogy tetszik nekem (hosszú, hogy tudta meg). De ő azt mondta, hogy nem vagyok az esete és hogy neki a Kaposvári Izabella (ribanc) tetszik neki. Így a nyáron tovább léptem rajta (viszonylag) csak attól félek, hogy még mindig hülyén fog rám nézni, pedig én szeretnék vele haverkodni. Hát, nem is tudom. Majd meglátjuk. Ezzel a gondolattal léptem ki a kapun és elindultam az iskola felé (ami az utcánk végén van, közel lakunk a sulihoz szerencsére). És már egy 5 perc múlva a sulihoz is értem, nem láttam Domit.
Felmentem a teremhez a fiúk hülyéskedtek (mint mindig), de azonnal megláttam az én barátnőimet, nagyon megőrültem nekik.                                                           
– Szia Bell, hogy telt a nyári szünet? – jött oda hozzám Anna és megölelt.             
- Nagyon jó volt! – jelentettem ki és elmosolyodtam.                                  
– Oké, annak örülünk,nekem is jó volt.De sajnos gyorsan eltelt.  – ölelt át Ella és utána Vandához fordultam.                                                                                        
– Na , mi van Ákossal?- kérdeztem tőle kíváncsian. Mivel tavaly Vanda összejött Ákossal (8.-dikos Dominik osztálytársa, bár nem haverok). Amúgy meg utálom a fiút szerintem csak ki használta Vandát.                  
- Semmi, néha beszéltünk de nem vagyunk kapcsolatban. – mondta vállát megvonva.
– Az jó. – mondtam lazán, de belül örültem, hogy nem jön össze egy ilyen hülye fiúval.
– Gyertek gyerekek a tornaterembe. – jött meg az osztályfőnökünk, Balik Anna (nagyon aranyos és kedves, mármint én legalább is szeretem)                                 
Párokba rendezöttünk és lementünk a tornacsarnokba. Nagyon dobogót a szívem, nem akartam látni még Dominikot. Anna megszorította a kezemet és egy mély levegővel beléptünk a tornaterem ajtaján. Mikor beléptünk azonnal megpillantottam, de NEEEEEEEEEEEEEEEEEEE!!!!!! Ott volt mellette Izabella és átölelte a karját. (Igen Dominik mondta tavaly, hogy biztos, hogy összejönnek, hát sikerült neki. Gratulálok!!) :( :(                                          
Elmentünk mellettük mintha nem is látnánk őket. Legyen boldog a ribivel. Vanda megsimította a vállam és a szájáról egy „Sajnálom” mondatott olvastam le. Visszasúgtam neki, hogy „Nem baj”. De...nem, túl vagyok rajta.                              
Az évnyitónak gyorsan vége lett (vagy talán nekem, mert végig gondolkoztam), így utána felmentünk a termünkbe. Az osztályfőnök azt mondta, hogy átöltözhetünk ha akarunk. Ella, Vanda és én elmentünk a WC-be átöltözni.                                    
– De komolyan, hogy tud azzal a libával járni? – kérdezte felháborodottan Vanda.                         
– Tetszik neki, de már nem érdekel. – mondtam, de hülye képet vágtam rám olyan „nem hisszük, hogy túlléptél rajta".                      
– Még mindig, biztos, hogy érzel iránta valamit. – hajolt le a Gap pulcsijáért Vanda.                             – De túl vagyok rajta. – néztem rájuk, miközben felvettem a „Boston” feliratú pólómat. – Na, jó még tetszik egy picit. De csak haverkodni akarok vele. – és felvettem a Converse cipőmet.                          – Akkor beszélj vele! – állt meg előttem Ella.                                                        
– Nem, nem bírok vele beszélni. Amúgy is elvan Izabella barbie babával! – mosolyodtam el. – És a tavaly történtek után, hogy álljak oda hozzá? „Szia, szeretnék csak haverkodni veled!”. Hülyeség! – tettem bele az ünneplőmet a H&M-es zacskóba.                                                                                
– Akkor állj elé így! – kérdőn Vandára néztem. – Vagy nem? Mindegy csak beszélj vele, mintha már túl vagy rajta és tényleg csak haverkodni akarsz!                       
- Nem is tudom? – néztem a cipőmre, pedig nem is volt érdekes a cipőm, már ezerszer láttam. 
– De Bella, valahogy kéne beszélnetek ezek után. Hogy ő lássa, hogy jó fej vagy, kedves,szép. És lehet, hogy beléd szeret és dobja szöszi barbit. – nyitotta ki az WC ajtót Ella és elmosolyodtunk mind a hárman.    – Előbb inkább a haverjaival ismerkedjünk meg aztán vele beszélek. – mondtam magabiztosan és kinyitottam a terem ajtaját és bementünk a lányokkal. Leültem Anna mellé és már is az ofő beszélni kezdett. Elmondta az órarendet, hogy mi melyik teremben lesz és még a többi tudni valót. Persze Dávid meg kérdezte, hogy mikor lesz az őszi szünet, az ofő ki volt ettől a kérdéstől. Persze a fiúk szeretik idegesíteni az ofőt. :D

Mikor vége lett a „tanításnak” lementem a szekrényekhez és kinyitottam az „én pici” szekrényem és ki dekoráltam. Pechemre jött a „szerelmes pár”. Dominikra néztem, ő is rám pillantott aztán kinyitotta a szekrényét. Visszafordítottam a fejem és már nem is érdekelt, csak hallgatóztam. Szerencsére jött Anna.    
– Akkor megyünk szombaton az Aréna Plázába?- nyavalygott Izabella. Hát , ezt Dominik, hogy bírja ki. – Hát, persze. – mondta unottan Dominik és berakta a szekrényébe a torna zsákját és rám nézet,de én a posztert tapasztottam a szekrényembe.                                                                                           
– Hello, itt vagyok. –mosolygott rám Anna és leült mellém.                            
– Szia, milyen ez a poszter? – mutattam fel egy Austin Butler-ős posztert.                         
– Óóóó, cuki! – mondta mosolyogva Anna és átvette a posztert, hogy szem ügyre vegye. Dominik megint oda nézet aztán becsukta a szekrényét és átkarolta Izabellát és elindultak a folyóson.Hü.        
– Igen, nagyon cuki! – és felragasztottam a posztert. Beraktam a táskámba a pulcsim aztán becsuktam a szekrényem és elindultunk Annával a kijárathoz. A suli előtt még ott volt Dominik és Izabella (és a haverjai).Elmentünk mellettük és láttam, hogy Dominik rám nézet,
de én nem néztem rá csak mentünk előre Annával és nem néztem vissza.  Jó volt Annával lenni, mindent megbeszéltünk a nyárról. 

Délután a kertben olvastam és utána sorozatot néztem (Carrie naplója), Austin Butler játszik benne.

Suli: 3/5 – Hát, ma elment.                                                               
Dominik és Izabella: 1/5 – legyenek boldogok! Nem érdekelnek.                                                
Austin Butler:5*/5 – nagyon cuki!!!!! :) :)                                                                                                                



                                                                 

Üdvüzlet!!

                               Szia!! :D 

Te a Bella naplója című blogon jársz. Ez a történet egy 13 éves lányról szól. Leginkább szerelmes történet. Remélem velem tartótotók!